1. ÁGAZATI HELYZETKÉP

Az ágazat helyzetét alapvetõen exportorientáltsága határozza meg. Emellett a belsõ fogyasztás sem lebecsülendõ, de nagyságrendjében eltörpül az exportmennyiség mellett. Kacsahúst ugyanis nagyobb mennyiségben csak néhány országban fogyasztanak. Élenjárók fõleg az ázsiai országok, kiemelkedõen Kína, ahol a világ kacsaállományának 60-65%-át tartják. Itt a hústermelésen kívül tojástermelésre is hasznosítják a kacsát. Európában ez nem szokás (sõt a szalmonella fertõzési veszély miatt inkább tiltják, mint propagálják), szinte kizárólag húsra hasznosítják. Franciaországban a hús mellett a kacsamáj fogyasztás ölt nagyobb méreteket. Megemlíthetõ még, mint jelentõs kacsahús-fogyasztó, néhány észak-európai állam, továbbá Németország, Anglia és talán Itália.

A kacsa hasznosítása többirányú lehet, mégis alapvetõen a pecsenyekacsa elõállítás dominál Magyarországon. Pecsenyekacsán a 2300-3200 g élõsúlyú, 46-52 napos korú (általában 49 napos), fiatal állatot értünk, amelynek tollazata benõtt, érett, teste tömött, húsa enyhén zsírral átszõtt, bõrének színe sárgás, mely alá 2-3 mm vastag zsírréteg rakódott, így az egész kacsa saját zsírjában megsüthetõ. A sütésre kész testnek a mell és a combhús 13, illetve 15%-át teszi ki. A piac változó igényének hatására manapság inkább a 2,9-3,2 kg élõsúlyú, nagyobb testû pecsenyekacsát keresik Magyarországon.

A pecsenyekacsa exportálásra kerülhet vágott, belezett, belsõségektõl megfosztott állapotban, lényegében egészben vagy darabolt termékként. A darabolt termék lehet mellfilé bõrrel vagy anélkül, alsócomb, felsõcomb, szárny, aprólék, belsõségek. Ezeket korszerûen csomagolva hozzák forgalomba.

A pecsenyekacsa kereskedelmi méretû elõállítása nálunk 1957-ben kezdõdött, az akkori Baromfiipari Országos Vállalat kezdeményezésére.

A termék-elõállítás mennyiségi fejlõdése töretlen volt szinte 1989-ig. A legnagyobb áruvolumenû 3 évben az alábbi mutatók jellemezték az ágazatot:

1987
1988
1989
Törzsállomány, e db
155
165
169
Napos szaporulat, e db
12 314
12 769
13 332
Felvásárlás, tonna
24 309
30 748
29 760
Belföldi értékesítés, tonna
5 100
6 112
7 258
Export értékesítés, tonna
10 381
12 143
12 395

A mezõgazdaság átszervezésével, támogatási rendszerének, illetve mértékének változásával a termelési költségek drasztikus növekedésével, a piacvesztéssel az ágazat nehéz helyzetbe került. Ennek visszajelzése volt a szülõpár-állomány mintegy 30 ezer db-os csökkenése, a felvásárolt mennyiség 13 000 tonnával való mérséklõdése.

A házikacsa mellett - amelyet évtizedek óta pekingi kacsa jellegben tenyésztünk, a forgalmazott hibridek elõállításában is meghatározóan szerepel - megjelent nálunk is a mulard és a barbarie kacsa. A barbarie kacsa húshasznú populáció, valójában a mosúsz kacsa genetikailag értékesebb változatáról van szó (a franciák a mosúsz kacsát barbarie kacsának hívják), amelyet húsa ízletessége és különleges jellege miatt keresnek külföldön. Jobb növekedési erélye, nagyobb súlyra hizlalhatósága miatt valódi versenytársa lett a házikacsának. Májhaszna sem lebecsülendõ.

A barbarie kacsa (mosúsz kacsa) térhódítása Európában Franciaországból indult, ahol a hazai termés 80 % fölötti hányadát teszi ki. Franciaországban lassan teljesen háttérbe szorítja a libatömést, mert a barbarie kacsával fajtatisztán vagy a házikacsával képzett fajhibridje (mulard kacsa) útján jóval kevesebb munkával lehet a libamájhoz egészen hasonló minõségû májat elõállítani.

A mulard kacsa májhasznú populáció. A házikacsa és a mosúsz kacsa keresztezésébõl származó fajhibrid. Kitûnik májhízlalásra való alkalmasságával. Néhány év óta van az országban és népszerûsége, gazdasági jelentõsége töretlenül ível felfelé.

A baromfiágazat termelési mutatói azt jelzik, hogy 1994 végétõl túljutottunk a mélyponton. A felvásárolt mennyiség egyre nõ, határozott kereslet mutatkozik a naposkacsa iránt is.

A kacsaágazat 1995-1996. évi néhány adatát a közölt összeállítások jól mutatják.

A KACSAÁGAZAT 1996. ÉVI ADATAI
(forrás: Baromfi Termék Tanács)

Tenyésztés, szaporítás, árutermelés
Kacsa

M.e.: edb

Megnevezés
1995. I-XII. hó
1996. I-XI. hó
Szülõpár napos telepítés belf.
(csak nõivarú egyedek)



-



-
Végtermék keltetés
11547
10.274
Napos kihelyezés belf.
10916*
5173
Napos export
-
267

* Az eltérés az elhullás és megsemmisítés miatt van, valamint az I-XII. havi összesített adatok a rendszeres havi adatszolgáltatásnál teljesebb körbõl származnak.

Naposbaromfi végtermék átlagárak
1996.

M.e.: Ft/db

Megnevezés
XII. hó
I-XII. hó
Naposkacsa
- pekingi
-
69
- mulard
-
232
- barbarie (gácsér)
240
227

Vágóbaromfi termelés és felvásárlás
Termelés 1995. I-XII. hó

Megnevezés
Tény
(t)
Bázis
(t)
96/95
%
Kacsa egész
28.800
9.129
162,1
Vágott baromfi egész, bontott
58.756
45.738
128,5
Kacsa darabolt
2.206
4.365
50,5
Darabolt baromfi összesen
84.573
98.669
85,7
Vágott baromfi összesen
143.329
144.407
99,3
Baromfi belsõség, aprólék
108.567
51.271
211,8
Vágott baromfi mindösszesen
333.000
195.678
128,7

Vágóbaromfi felvásárlás
1995. I-XII. hó

Megnevezés
Tény
Bázis
94/95
Tény
Bázis
94/95
Mulard kacsa
986
1.001
98,5
5.085
4.798
105,4
Barbarie kacsa
998
1.041
95,9
4.833
5.452
88,6
Pecsenyekacsa
7.711
4.994
154,4
24.036
14.666
163,9
Baromfi össz.
128.372
112.131
125,7
338.233
272.706
124,0

Vágóbaromfi belföldi értékesítése

Megnevezés
1995. december
1995. I-XII. hó
Tény
(t)
Bázis
(t)
94/95
(%)
Tény
(t)
Bázis
(t)
94/95
(%)
Kacsa
415
986
42,1
5.692
8.301
68,6
Baromfi összesen
9.816
11.640
84,3
124.606
122.393
101,8

Takarmányárak
1996.

M.e.: Ft/100 kg

Megnevezés
XII. hó
I-XII. hó
Pecsenyekacsa nevelõ
4270
3510

Az elõzetes felmérések szerint a májtípusú kacsáknál nem várható lényeges változás az elkövetkezõ évben. Pekingi típusú kacsákból mintegy 20 % szülõpár-növekedés várható. Terv szerint 1996-ban 12%-kal több napos értékesítésre számítanak, mint 1995-ben volt.

1995. július 1-én érvénybe lépett GATT egyezmény szerint magyar szempontból nehezedik az Európai Unióba történõ baromfikivitel. A 25 éve mûködõ piacvédelmi eszközök megváltoztak és szerepüket a referenciaárak és vámok váltották fel. A kereskedelmi korlátok változtak, lényegesen romlik a kedvezményes kvótán felüli baromfitermékek exportja. A GATT megállapodással magyar szempontból igen nehéz helyzetbe került a darabolt kacsa. A vám nagysága a kicsontozott kacsamellnél kétszerese, csontos mellnél háromszorosa az eddigi lefölözési terheknek. Kedvezõtlen a megállapított kvóta mennyisége is, vagyis a kedvezményezetten kivihetõ áru mennyisége.

Behatároltnak tûnik a kacsamáj exportcélú termelése is.

Ilyen közgazdasági körülmények között kell helytállnia a jövõben a kacsaágazatnak.