6. A KACSA TAKARMÁNYOZÁSA

A kacsa az együregû gyomrú, omnivóra állatokhoz tartozik. Az emésztõcsatornája a testhossznak mindössze 6-szorosa. Különlegessége a nyelõcsövön elhelyezkedõ mirigy nélküli zsákszerû képzõdmény a begy, amely azonban nem különül el oly élesen, mint egyéb baromfifajoknál.

A begy takarmánypuhítóként szolgál, hiszen a fogak nélküli szájüregben nem történik rágás. A takarmányt egy kevés, filmszerûen rárakódó mucint tartalmazó nyál vonja be, majd a szemek gyorsan a begybe kerülnek.

Jellemzõ a baromfira így a kacsára is, a mirigyes zúzógyomor rendszer. A takarmány keménysége, konzisztenciája, rosttartalma meghatározza a gyomorizmok mozgásának frekvenciáját és intenzitását. A zúzógyomorban a nyomásviszonyok a fogyasztott takarmány jellegétõl függõen eltérõek az egyes baromfifajoknál. A liba esetén 27-28, a tyúknál 10-15, a kacsánál 18-19 Pascal érték mérhetõ a gyomorban.

A gyomorban uralkodó pH érték és a rövid tartózkodás nem teszi lehetõvé a táplálóanyagok számottevõ emésztését. Csak a fehérjék polipeptidekké való részleges bontása történik meg.

Az enzimes emésztés, a táplálóanyagok felszívódása a vékonybélben történik.

A takarmányok kevés hányada a páros vakbélben baktériumos úton lebomlik, illetve átépül. Kétségtelen azonban, hogy a kacsánál a vakbélbõl történõ táplálóanyag felszívódás kismértékû. A vakbél abszorpciós rátája elmarad a vékonybélben tapasztalt felszívódás mögött.

A homogén összetételû, kásás konzisztenciájú vakbéltartalom minden 10. bélsárürítésre ürül.

A takarmányok áthaladási ideje a kacsa emésztõtraktusán általában 24 óra.

6. 1. Táplálóanyag normák

A kacsa, mint ahogy minden baromfifaj optimális táplálóanyag ellátása az állat táplálóanyag szükségletének ismeretét tételezi fel.

A szükségleti normák meghatározásánál különbséget teszünk életfenntartó- és termelõszükséglet között.

Az életfenntartó fehérjeszükséglet számításánál az endogén nitrogén veszteségbõl indulunk ki. Ez 250-300 mg nitrogén veszteséget jelent élõsúly kg-onként. Átszámítva ez 1,56-1,87 g fehérjeigényt jelent testsúly kg-onként vagyis kifejlett kacsánként (4 kg-os átlagos élõsúly számítva) 6,24-7,48 g fehérjét számítunk naponta (1 g fehérjében 160 mg nitrogén van.).

A napi életfenntartó energiaszükséglet az állat testfelületének függvénye és némileg a korral is változik.

A kJ-ban kifejezett életfenntartó metabolizálható energiaszükséglet =
420 - 460 x testtömeg0,75.

(A baromfi a bélsárt és a vizeletet együttesen üríti ki. Az "ürülékbõl", azaz a vizelettel keveredett bélsárból az emészthetõség megállapítása körülményes. Emiatt a baromfiak esetében emészthetõ energia helyett metabolizálható energiaértékkel számolunk.)

A kacsánál a termelõ energiaszükségletet vagy a növekedés, vagy a tojástermelés táplálóanyag igénye jelenti.

6. 2. A pecsenyekacsa táplálóanyag igénye

Broiler kacsánál a napi súlygyarapodás táplálóanyag igényét kell fedeznünk. A kor elõrehaladtával az 1-1 g súlygyarapodáshoz szükséges energia mennyisége nõ, mert a kacsa súlygyarapodásában mind nagyobb teret foglal el a zsírfelhalmozásból származó élõsúlynövekvény. A néhány napos kacsának 1-1 g súlygyarapodásra elegendõ 15 kJ metabolizálható energia, míg a nevelési idõ vége felé 2,5 kg élõsúlyt meghaladóan már 25, esetleg 30 kJ metabolizálható energiát igényel takarmányában. A kacsára jellemzõ élettani sajátosság, hogy takarmányfogyasztását energiaigényéhez szabja. Súlygyarapodásához a más baromfifajokhoz mért nagyobb energiaigényét nem kell a tápok magasabb energiatartalmával ellensúlyozni, sõt azokétól 1-1,5 MJ/kg energiatartalommal alacsonyabb is lehet.

A pecsenyekacsa napi termelõ fehérjeszükséglete a súlygyarapodás és a tollképzõdés fehérjeigényébõl tevõdik össze.

A súlygyarapodásnak kezdetben 25 %, késõbb a hízlalás végén 10 % körüli fehérjegyarapodás felel meg. A fehérjebeépítéshez szükséges fehérje 60%-osan értékesül.

A súlygyarapodáson belül a tollazat gyarapodása változó mértékben ugyan, de 4-10%-ot tesz ki. A tollazat 82%-a fehérje. Ezért a kacsa tollasodása fehérjeigényes biológiai folyamat. A fehérjebeépülés hatékonyságát a tollasodásnál is 60%-nak tekintjük.

A levezetett elvekbõl csak számítás kérdése a kacsa napi táplálóanyag-igényének kalkulálása, vagy keveréktakarmánya beltartalmának tervezése.

Egyéb baromfifajokhoz hasonlóan a kacsa napi táplálóanyag-igényének megadása nem szokásos. Magyarázatul szolgál az intenzív növekedésbõl adódó folytonos szükségletváltozás, amit a takarmányban naponta korrigálni nem lehet.

A barbarie kacsa takarmányozási rendje annyiban tér el ettõl, hogy a nevelõtápokat 1-1,5 héttel hosszabb ideig etetik, a befejezõ tápokat a 8-9. héttõl vágásig alkalmazzák.

A pecsenyekacsa keveréktakarmányának szokásos beltartalmi paramétereit az 1. táblázatban lévõ összeállítás adja meg:

1. táblázat

A pecsenyekacsák tápjainak javasolt beltartalmi értékei

Keveréktakarmány-gyártók



Megnevezés
Magyar takarmánykódex
Hajdú
Gabona
Külföldi
források
indí-tó
ne-velõ
befe-jezõ
indí-tó
ne-velõ
befe-jezõ
indí-tó
ne-velõ
befe-jezõ
ME MJ/kg
12,5
12,3
12,1
13
12
12
12
12
12
Nyersfehérje, %
21
12,5
15,0
20
18
17
20
17
15
Lizin, %
1,1
0,8
0,7
1,03
0,9
0,8
1,0
0,8
0,7
Methionin, %
0,45
0,4
0,3
0,5
0,4
0,4
0,5
0,4
0,3
Methionin+cisztin, %
0,8
0,65
0,55
0,76
0,75
0,7
0,8
0,7
0,6
Treonin, %
0,6
0,55
0,45
0,64
0,55
0,50
0,59
0,54
0,48
Triptofán, %
0,22
0,2
0,18
0,21
0,16
0,14
0,20
0,18
0,14
Ca
0,8
0,7
0,7
0,85
0,80
0,80
0,90
0,80
0,70
P
0,53
0,5
0,45
0,45
0,45
0,45
0,50
0,40
0,35

A pecsenyekacsa keveréktakarmányai között megkülönböztetünk:

Biológiai és ökonómiai érveket figyelembe véve:

Ellentétben a broiler csirkével, a pecsenyekacsa növekedési ütemét és zsírosodásának mértékét a takarmány beltartalma kevésbé befolyásolja. Alacsonyabb energiatartalmú táppal is beéri, mert nagyobb mennyiségû takarmányfelvétellel fedezi energiaigényét. E lehetõséggel azonban óvatosan kell bánni, mert fajlagos takarmány-felhasználás romlás következhet be, túlságosan alacsony energiatartalmú tápok etetésekor.

Zsírosodásának mértéke sokkal inkább függ faji tulajdonságától, mint takarmányának fehérjetartalmától. Ez az amiért nem hatásos módszer az elzsírosodás megelõzésére a takarmány magas fehérjetartalomra való beállítása.

6. 3. A tenyésznövendékek táplálóanyag igénye

A növendékkacsák elsõ 7-8 hetes nevelése intenzív takarmányozás mellett történik. 8 hetes korukra átlagosan 3 kg élõsúlyúak, beólazáskor az átlagos súlyuk legfeljebb 3,8 kg-ot ér el. A 800 g-nyi gyarapodást többnyire 150 nap alatt veszik fel, vagyis hajtatott nevelés nélkül naponta 5-5,5 g élõsúly növekménnyel számolunk. Ez napi 120-130 kJ többletenergiát igényel az életfenntartón felül. Ez a magyarázata annak, hogy a tenyészutánpótlásra szánt tápok alig haladják meg az életfenntartó tápok beltartalmi paramétereit.

A tenyésznövendékek felnevelésének feladata az ivarérés idejének és a testsúly nagyságának optimális szinten tartása. A felnevelés idõszakában közepes energiaszintû takarmányt adunk és 7-8. hetes életkortól kezdõdõen - a takarmányozás gazdaságossága és az elhízás megakadályozása érdekében - adagolt takarmányozást folytatunk. A gyakorlati tapasztalatok ebben a témakörben azt mutatják, hogy az ad libitum etetéskor felvett takarmány 75-80 %-át indokolt naponta kijuttatni a tenyésznövendékeknek. A tojástermelés megindulásakor nem célszerû nyomban átállni a tetszõleges takarmányfelvételre, mert ezt tekintélyes túlfogyasztás kíséri, ami a korlátozással eddig elért minden pozitív változást hatástalanít.

A tenyészutánpótlás nevelésére használt takarmányok beltartalmi paramétereit a 2. táblázat foglalja egybe:

A tenyésznövendék kacsák táplálóanyag igénye

Keveréktakarmány-gyártók
Megnevezés
Magyar Takarmánykódex
Gabona tápsorok
Külföldi források
szerint
ME MJ/kg
11
11
10
Nyersfehérje, %
14,5
14,5
12-13
Lizin, %
0,53
0,60
0,55
Methionin, %
0,20
0,32
0,35
Methionin + Cisztin, %
0,46
0,60
0,55
Treonin, %
0,46
0,45
0,40
Triptofán, %
0,16
0,20
0,20
Ca + P
0,80 + 0,65
1,2+05
1+0,5

6. 4. A tojókacsák táplálóanyag igénye

A tojókacsák életfenntartón felüli igényének meghatározásánál a tojássúlyból, a tojás beltartalmából, a tojástermelés intenzitásából és a takarmány-átalakítás hatásfokából indulhatunk ki.

A kacsatojások tömege 80-100 g között változik. Az egyszerûség kedvéért 100 g-os tojásokkal számoljunk.

100 g tojás (egy kacsatojás) energiatartalma 650 kJ. A tojástermelés energiaátalakításának hatékonysága 65%-os. 1000 kJ energiatartalmú takarmányból 650 kJ energiatartalomnak megfelelõ mennyiségû, azaz 100 g tojás képzõdik. Egy kacsatojás képzõdéséhez 1000 kJ energiatartalmú takarmányt kell elfogyasztani a kacsának. A termelés 6. hetétõl a kacsa már 90%-ot megközelítõ intenzitással termel és ezt közel 8 héten keresztül tartani képes. Ez megfelel napi 0,9 tojásnak. Naponta 900 kJ energiatartalmú takarmányt kell elfogyasztania az életfenntartó adagon felül 90 % intenzitású tojástermelés esetén. 70%-os termelésnél, ez értelemszerûen 700 kJ energiatartalmú keveréktakarmányt jelent naponta.

100 g tojástömeg, vagyis egy kacsatojás 12 g fehérjét tartalmaz, a fehérje-transzformáció hatásfoka a tojástermelésnél 40%-os. Ez azt jelenti, hogy 100 g kacsatojás elõállításához 30 g takarmányfehérjét kell a kacsának felvennie. 90%-os tojástermelésnél napi 27 g takarmányfehérje, 60%-os tojástermelésnél napi 18 g takarmányfehérje az igény.

Ezek után könnyû kiszámolni, hogy egy 80 % intenzitással termelõ kacsatojónak a napi fehérjeszükséglete 30 g körül van. Ez 160-170 g takarmányfogyasztás mellett 17,6-18,2 %, 200 g takarmányfogyasztás esetén 15 % fehérjetartalmú tojótáp etetését jelenti.

Bár nem kifejezetten kacsára vonatkozik (a fajra ilyen jellegû számításokat nem végeztek), de a baromfira tendenciájában érvényesnek tekintik, hogy a takarmányban nyersfehérje százalékonként 544-550 kJ metabolizálható energiát kell számolni. Példánknál maradva a fenti termelésû és élõsúlyú kacsának 10,2-11 MJ/kg takarmány energiatartalmú tojótápra van szüksége.

A tojókacsák keveréktakarmányának szokásos beltartalmi paramétereit a 3. táblázat mutatja be:

3. táblázat

Tojókacsák keveréktakarmányának beltartalmi összetevõi

Keveréktakarmány-gyártók
Megnevezés
Magyar Takarmánykódex
Gabona tápsorok
Külföldi források
szerint
ME MJ/kg
11
11
11,9
Nyersfehérje, %
16
16
15,6
Lizin, %
0,68
0,70
0,56
Methionin, %
0,26
0,30
0,40
Methionin + Cisztin, %
0,54
0,55
0,60
Treonin, %
0,51
0,50
0,50
Triptofán, %
0,17
0,15
0,16
Ca
2,9
3,00
2,50
P
0,6
0,60
0,40