Magyar Állattenyésztési Adatbázis - Ló

A faj külföldi általános helyzete

A lótenyésztés helyzete élesen elkülönül egymástól Nyugat- és Kelet-Európában. A kelet-európai nagyban hasonlít a magyarországi helyzethez, azért e rövid terjedelmű bemutatóban azzal külön nem foglalkozunk.
Nyugat-Európában a lótenyésztésnek és a lovassportoknak gazdasági súlyuknál lényegesen nagyobb a szerepük a társadalmi életben. A ló szerves része a kultúrának. A sikeres lótenyésztés a nyugati típusú kultúrához tartozás egyik bizonyítéka.
A nyugati országok mindegyikében több százezres lóállománnyal rendelkeznek. Országonként eltérôen, de 30-50 % közöttire tehetô a kedvtelésbôl, hobby célból tartott lovak aránya. Ezek kizárólag a szabadidô hasznos eltöltését, a lovaglási, hajtási szenvedély kiélését szolgálják. A hobby lovaknak mintegy harmada a póni és kisló kategóriába tartozik, egyben jelezve, hogy mily fontos szerepet szánnak és jelentôséget tulajdonítanak a gyermekek (serdülôk) lovaglásának, lovak közelébe kerülésének.
A lónak igaerôkénti használata nem meghatározó, bár kétségtelen, hogy bizonyos területeken - fôleg környezetvédelmi okok miatt az erdôgazdálkodásban - nem nélkülözhetô.
Mind a hobby - mind a gazdasági (sport) célú lótenyésztés szigorú keretek között folyik.
A tenyésztô egyesületek többsége 100 évnél hosszabb múltra tekintenek vissza. Ezek az adott fajta megôrzésének, fejlesztésének, image megteremtésének legfôbb letéteményesei. Az egyesületek dolgozzák ki a tenyésztési koncepciókat, felelôsek a teljesítményvizsgálatokért, olykor megteremtik az értékesítés biztos piaci hátterét.
Tenyészállatok esetében rendkívül szigorú szelekcióval dolgoznak.
A szigorú, egyben nagyon precíz egyesületi tevékenység sikeres bizonyítéka és példája a teljesítményorientált lovaknál a holsteini, az un. hobby kategóriájú lovaknál a tiroli egyesület munkájaként a haflingi ló.
A tenyésztésszervezés többnyire nagy ménesek nélkül folyik.

A faj hazai általános helyzete, jelentôsége, várható tendenciái

A hazai lótenyésztés utóbbi 200 éves történetében a nagyüzemekhez kötôdô minôségi lótenyésztô munka és a kisüzemi lótartás élesen elvált egymástól. A világhírű magyar ménesekbôl kiváló tenyészlovak, sôt ló fajták kerültek ki. A nagy tömeget adó kistermelôi lóállományoknak (a parasztgazdaságok lovai) csak a munkalovak elôállítása terén jutott szerep.
Ez a rendszer, a maga tenyészkörzetes felépítményével egészen 1960-ig kitűnôen működött.
Az 1960-as évektôl a tenyészkörzetek megszüntetésével a lóállomány nagyobbik részében általánossá vált a teljesen esetleges, átgondolatlan keresztezés. Ez a tervszerűtlen, a genetikai értéket teljesen figyelmen kívül hagyó szaporítás a munkaló-igényt kielégítette ugyan, de a magasabb árkategóriákban a nyugati fizetôképes piacon tökéletesen versenyképtelenné tette lóállományunk jelentôs részét.
1989-ben lótenyésztô egyesületek alakultak, hogy megmentsék a széthulló nagyüzemi törzstenyészetekbôl kiáramló tenyészanyagot továbbá, hogy az addig szervezetlen magánlótartókat bekapcsolják egy egységes országos genetikai fejlesztô munkába.
A tenyésztô egyesületek feladatai közé tartozik, hogy a törzstenyészetek és a köztenyésztés minôségi különbségét a törzstenyészetekhez közelítve csökkentsék, s mindkettôt a világpiacon versenyképes színvonalra emeljék.
Az egyesületek tevékenységének eredményeként is a ló az egyetlen állatfaj, amelynek 1989 óta nem csökken, hanem folyamatosan nô az állománya. 1989-ben 74.000 ló volt az országban. Ez a létszám 1995-re 87.000-re gyarapodott. Ebbôl 76.000 van magántulajdonban. A lovak jelentôs része mezôgazdasági illetve fuvarozó munkát végez, de a hobby és sportlovak aránya gyorsuló ütemben növekszik.
A tenyésztés iránt is egyre nagyobb az érdeklôdés. 1991-ben 14.496 kancát fedeztettek, 1994 évben pedig 19.051-et, ami 31 %-os növekedést jelent. A törzsmének kihasználásában javulás tapasztalható. Terjed a mesterséges termékenyítés, bár aránya a köztenyésztésben még nem számottevô, de a minôségi tenyésztésben már meghatározó.
Az utóbbi évek fedezômén importjának hatása elôbb-utóbb érzékelhetô lesz, mind a lovassportok, mind az export értékesítés területén.
Az export kizárólag Nyugat-Európa felé irányul, nem sújtja diszkrimináció. Az export mennyiségét a liberalizáltsága miatt nehéz pontosan meghatározni, de becslés szerint meghaladja a 600 millió forintot. A fejlôdés gátját a csikónevelési feltételek romlása jelentheti, mert a magángazdaságok nem rendelkeznek a szükséges istállókkal, karámokkal, egyéb felnevelési feltételekkel.
Lótenyésztésünknek szem elôtt kell tartani, hogy a piacok megtartása, újak szerzése csak a nyugati normáknak megfelelô lovak tenyésztésével lehetséges. Az eladásra kínált lónak vagy kimagasló sportló-képességekkel kell rendelkeznie, vagy a klasszikus magyar fajtáinknál a legszigorúbb fajtatisztasági követelményeknek kell eleget tennie.