MAGYAR TARKA FAJTA

Származás, értékmérők

A magyar tarka fajta a XIX. sz. második felében még uralkodó magyar szürke fajtának a szimentáli fajtával végzett fajtaátalakító keresztezéséből származik. A fajta kialakításában ezenkívül az itt élő egyéb fajták és tájfajták pl. bozderes, holland lapály stb. is részt vettek. A fajtaátalakítás több évtizedig tartott, és lényegében véve csak az elmúlt évtizedekben fejeződött be.
A fajtaátalakító keresztezést, ezzel a magyar tarka fajta kialakítását elsősorban az indokolta, hogy a tejtermeléssel és hústermeléssel szemben támasztott növekvő igényeket az őshonos fajta már nem tudta kielégíteni, az igaerő-hasznosítás jelentősége pedig a szarvasmarha-tenyésztésben fokozatosan háttérbe szorult.
A magyar tarka fajta nagyfokú változékonyságából adódóan a két világháború közötti időben világrekorder tejtermelő egyedek is kerültek ki a fajtából. (A 171 Dáma tejtermelése 357 nap alatt 19 669 kg tej, 695,5 kg tejzsír, 26 Auguszta éves tejtermelése 12 707 kg tej, 767,5 kg tejzsírral, 6,04 % zsírtartalommal !) A magyar tarka fajta tejelése kevésbé gazdaságos, és iparszerű tejtermeléshez nem alkalmazkodó jellege miatt már az 1950-es években keresztezések kezdődtek. Ezek között szerepelt 1952-től a kosztromaival, a dán vörössel, a borzderessel és más fajtákkal való keresztezés is. Az ezekkel létrehozott tenyészetek szintén csak mérsékelten voltak alkalmasak a szakosított tejtermelésre, ezért többnyire keresztezésre kerültek korszerűbb fajtákkal.
A szakosított tejtermelésben a magyar tarka fajta tejelékenysége, gépi fejhetősége, lábvégszerkezete, technológiai tűrőképessége és etológiai sajátossága nem kielégítő.
Közepes tejtermelése (3500-3800 kg tej, 4 % körüli tejzsírtartalom) és kiváló hústermelése révén jellegzetes kettős hasznosítású fajtánk. A tehenek élőtömege 600-700 kg. Középkorán érő. Az üszők 380-420 kg élőtömeg elérésekor, 16-20 hónapos korban vehetők tenyésztésbe. Ezen túlmenően fokozottan jellemző rá a nagymérvű változékonyság. Ez részben abból adódik, hogy szelekciója mindenkor a többirányú haszonvételt szolgálja.

Küllem

A magyar tarka fajtajellegének kialakítása során általában igyekeztek minél jobban megközelíteni a szimentáli fajtát. Ennek ellenére a magyar tarkában több az olyan egyed, amelyben a fehér mezők nagyobbak, gyakoribb a csipkézettség, árnyékoltság. Gyakrabban fordul elő a bőr-, a szaru- és a szőrképletekben a szürke és a fekete pigment. Általában a magyar tarka csontozata finomabb, izmoltsága mérsékeltebb, far alakulása keskenyebb, növekedési erélye valamivel kisebb, hústermelő-képessége nagyjából megegyezik a szimentáliéval.

Felhasználás

A magyar tarka fajta kettős hasznosítású, mivel testarányai és belső értékmérő tulajdonságai a tejtermelő és a hústermelő típusra jellemző értékek között mozognak. Változékonysága és kiváló alkalmazkodó képessége jó alapot szolgáltat bármely szakosodást célzó keresztezési programhoz. A kettős hasznosítást megtartva számításba jöhet fajtatiszta továbbtenyésztése is. Új jelenség a fajta felhasználásában a 70-es évektől, hogy kiváló hústermelése (elsősorban növekedési erélye, húsformái, vágóértéke) révén a specializált húshasznú állományok kialakításában is részt vesz. A jelenlegi húsmarhaállománynak 40 %-a tartozik a fajtába, de az állomány 90 %-ában található különböző génarányban magyar tarka fajta. Szóba kerülhet a haszonállat-előállító keresztezések apai vonalaként is.
Főként a nagyfokú változékonyság az oka azonban annak is, hogy a fajta ipari rendszerű tartása sok nehézséggel jár. Változékonysága és kiváló alkalmazkodóképessége viszont jó alapot szolgáltat bármely szakosodást célzó keresztezési programhoz.

Fajtaegyesület

Magyartarka Tenyésztők Egyesülete
7150 Bonyhád, Zrínyi u. 3.
Telefon: 74/451-022