NDK LAPÁLY

Származás:

A német parlagi sertések nemesítésére a XIX. században large white és middle white fajtákat használták. A második világháború után svéd-, NSZK-, holland-, angol- és jugoszláv lapályfajtákkal nemesítették. 1969-ben a német nemesített nevet német lapályra, 1973-ban pedig lapályra módosították.

Küllemi leírás:

Az NDK lapály sertés szõre és bõre pigmentmentes. A fej középhosszú, könnyû. Profilvonala mérsékelten homorú. Fülei nagyok, tõben megtörtek és elõrelógóak. A mar feszes, nem túl izmolt. A törzs a többi lapályétól rövidebb, mélyebb, hátrafelé mélyülõ. A hát egyenes, vagy enyhén ívelt. A far széles, hosszú és jól izmolt. Csontozata szilárd. Tenyésztésbe vételét 8-9 hónapos korban javasolják. Teljesítményében és küllemében jelentõs a szóródás. Vérmérséklete élénk. A környezettel szemben a lapályfajták között a legkevésbé igényes.

Felhasználás:

A KA-HYB "D" vonalcsoportjának kialakításában vett részt. Néhány törzstenyészeti állomány megfelelõ egyedei bekerültek a magyar lapályba.

Tenyésztés:

Szaporasága és nevelõképessége miatt fajtatisztán vagy F1 elõállításban, elsõsorban anyai vonalként használják. A hibridben - all sound vonal - az anyai tulajdonságok mellett a hízási és vágási teljesítményekre is nemesítették.

Jelenlegi helyzet:

Említést kell tenni a korábbi NSZK lapályról is, amely nemesítése elkülönítetten nagyobb részt holland-, kisebb részben pedig belga lapállyal történt. A holland lapállyal nemesített állomány kapta fajtán belül az NSZK lapály, a belgával nemesített pedig a landrosz "B" nevet. Az elõbbi a KA-HYB "D" vonalcsoportjában volt meghatározó (LIII vonal), míg az utóbbi a C vonalcsoportba ("négysonkás") került. Napjainkba a német lapályon belüli különbözõ teljesítményû "vonalak" elnevezésére, illetve elkülönítésére alkalmatlan a korábbi (NSZK, NDK) név.