A csontok feladata, alkotói

A csontok (ossa) sárgásfehér, kemény és rugalmas részei a szilárd belső váznak.

 

Feladataik:

- szilárd vázat alkotnak, megszabják a test alakját, nagyságát

- testüregeket képeznek, védik az üregekben lévő lágy szerveket

- csontvelő révén részt vesznek a vérképzésben

- a szervezet ásványianyag (Ca, P) háztartásában tárolóterek szerepét töltik be.

 

A csontok keresztmetszetén külső kéreg- és belső szivacsos állományt különítünk el. A kéregállomány számos kis csatornát rejt magában (Havers és Volkmann csatorna) a csontot építő sejtek táplálására. A szivacsos állomány vékony gerendácskákból, lemezecskékből és csövecskékből áll. A csont állományában a mindenkori igánybevételnek megfelelő csontgerendázat-rendszer jön létere. A csontok az igénybevétel szerint folyamatosan átépülnek, szilárdságuk változik.  

 

A csontokat osztályozhatjuk:

1                    Alakjuk szerint (lapos-, rövid- és hosszúcsontok)

2                    Helyeződésük szerint (vázcsontok és szabadcsontok)

3                    Testrészek szerint (fej-, törzs-, végtagok csontjai) (lsd.5.ábra)

4                    Szerkezetük szerint (tömött, szivacsos, üreges csontok)

5                    Fejlődésük szerint (elsődleges vagy kötőszöveti és másodlagos vagy porc által

                        megelőzött csont)

6                    Számuk szerint (állandó- és számfeletti, páros- és páratlan csontok)

7                    Élettani rendeltetésük szerint (idegi- és zsigeri csontok)

 

A csontok szerves- és szervetlen anyagokból állnak. A szerves anyagok összességét általában csontenyvnek vagy osseinnek, a szervetlen anyagok együttesét csontföldnek nevezzük. A csontenyv sósavas főzéssel, míg a csontföld égetéssel nyerhető ki. A csontállomány 35-55%-át az ásványi sók, 25-45%-át a víz, 20%-át a szerves alapállomány adja. A csontok rugalmasságát szerves anyagai, szilárdságát szervetlen anyagai adják. Az ásványi sók és a víz aránya az életkortól függően változik: fiatal korban a csont kevesebb ásványi sót és több vizet tartalmaz. Idősebb korban a csontok merevebbek, törékenyebbek. A kötőszöveti rostok közé lerakódott szervetlen anyagok legnagyobb része, 85%-a hidroxi­l-apatit, a többi 10%-a kalciumkarbonát, 5%-a egyéb (Ca-, Na-, K- és Mg-só). A szerves alapállomány 95%­-a kollagén, a többi mukopoliszacharid és szerves sav.

A csontok rugalmassága, ellenállása a nyomó-húzóerővel kb. akkora, mint az ólomé vagy kétszer akkora, mint a fáé. Szerkezete a funkcionális igénybevételnek megfelelően állandóan átépül, változik; ennek hiányában sorvad, könnyebbé és törékenyebbé válik, alakja azonban változatlan marad.