A csontok járulékos szervei

A csontok járulékos szervei nem csontszövetből állnak, de csaknem valamennyi csonton vagy csontban megtalálhatók: csonthártya, porc és csontvelő.

 

A csonthártya a csont külső felületét borítja az ízületi felületek kivételével, továbbá a hosszú, csöves csontokban kialakuló velőüregeket béleli. A csonthártya a friss csontról lefejthető és idegen helyre átültethető. A csonthártyának külső, vagy felületi és belső, vagy mély rétegét különböztetik meg. A külső szöveti rostok a szomszédos izmok, inak és szalagok rostállományából térnek ide. E kötőszövet finomabb szálai az ún. Sharpey-féle rostok alakjában, áthatolva a csonthártya mélyrétegén, a csont kéregállományának igen apró pórusain a csont állományába is behatolnak. Ezzel rögzítik az inakat, szalagokat. Az erek és idegek a csonthártyába a kötőszövettel együtt jutnak, és gazdag hálózatot alkotnak. A csonthártya mélyrétegét a sejtek gazdagsága jellemzi, különösen fiatal szervezetben. E sejtek csontképző tulajdonságuktól fogva rárakódással növelik a csont kéregállományát. Éppen ezért, ha a csonthártyát a csontfelületről lekaparjuk, a csupasz csont előbb-utóbb elhal. A csonthártya mélyrétege az ízületi tok falában folytatódik. A csonthártyának a csontképzésen, a csontok táplálásán és a csonthiányok pótlásán kívül - dús idegellátottságánál fogva - érzékszervi funkciója is van, hisz receptorai útján állandóan izom- és mozgásérzéseket fog fel és közvetít az agyba. Az agy így a test részeinek helyzetéről és működéséről hiteles tájékoztatást kap.

 

A porc a csont kiegészítő része. A csontvégeken és széleken felületesen található, több helyen, az ízületek alkotó része. Ezen kívül egyes szervekben vázalkotó (fülkagyló, gége stb.).

A porc állományát a porcszövet adja, amelyben erek és idegek nincsenek. Emiatt a porc sérülése lassan gyógyul, magának a porcnak a sérülése fájdalommal nem jár. Üvegporcot és rostosporcot különböztetünk meg. Az ízületi porc és a bordaporc - üvegporc, a csigolyák és egyéb csontok közti porc (C-alakú porc a térdhajlás ízületben, piskótaporc az állkapcsi ízületben) - rostosporc. Ezeken a helyeken betétként viselkedik, egyenetlenségeket hidal át, a rázkódtatást csökkenti. A porcot kívülről (ízületi porc kivételével) porchártya vonja be, szerepe hasonlít a csonthártyához.

 

A csontvelő a hosszú (csöves) csontok velőüregében, illetve a lapos, rövid csontok szivacsos csontbelében található. Kétféle csontvelőt különböztetünk meg: vörös- és sárga csontvelőt.

A vörös csontvelő a magzati csontokban, a kifejlett állat lapos- és rövid csontjaiban, valamint a hosszú csontok végeiben található meg. Vörös vérsejteket, limfocitákat termel. A sárga csontvelő a hosszú csontok velőüregét tölti ki. Alapállománya kötőszövet, benne sok zsír halmozódik fel. Kóros körülmények közt átalakulhat vörös csontvelővé, ilyenkor ez is termel vörösvérsejteket. Idősebb korban, vagy nagyfokú lesoványodás esetén kocsonyaszerű szövetté alakul.