A héj nélküli tök termesztése

A héj nélküli tök (Cucurbita pepo L. convar. citrullina var. Styriaca) gyakrabban használt magyar nevei: stájer tök, olajtök, ausztriai tök.

  • Rendszertani besorolása:

Család: Cucurbitaceae

Nemzetség: Cucurbita

A tök családján belül 5 nemzetségnek van gazdasági jelentősége:

Cucurbita maxima Duck. = Téli v. óriástök

Cucurbita pepo L. = Kertitök, közönséges tök, nyári tök

Cucurbita moschata Duck. = Pézsma v. muskáttök

Cucurbita ficifolia Bouché. = fügefalevél tök

Cucurbita mixta Pang.

A héj nélküli tök egy mutáns, melynél a négy legszélső sejtréteg (maghéj) nem fásodott el és nem vastagodott meg. Kutatók szerint a múlt században egy veszteséges mutáció során spontán keletkezhetett.

/forrás: www.ausrlalianseed.com/

4.5. ábra Héj nélküli tök ((Cucurbita pepo L.)

Más kutatók azt állítják, hogy ez a változat elrejtve (recesszív gén) és ezért észrevétlenül került Amerikából Kelet-Európába, ahol a további termesztés során ismét megjelent. A héjnélküli olajtök termesztése csak kb. 100 éves.

  • Drog:

- mag (cucurbita semen)

-olaj: (Oleum cucurbitae)

  • Hatóanyag:

Többszörösen telítetlen zsírsavak és zsírsavszármazékok (linolsav 45-50 %, E-vitamin 30 mg%, delta-7 fitoszterol, protoklorofillok

  • Farmakológiai hatás:

Prosztaglandinok prekurzorai, agyi és idegi működés segítése, gyulladásos folyamatok gátlása, antioxidáns

  • Életforma:

Egyéves lágyszárú (Th)

  • Előfordulás:

A trópusi és szubtrópusi égövben, Amerikából származó, Európában is termesztett növény

  • Környezeti igénye:

Fény- és hőigényes, hosszúnappalos. Csírázásához min. 12 C szükséges. Fagyérzékeny, a kabakok néhány fokos fagyot elviselnek. Kiterjedt gyökérzete miatt szárazságtűrő.

Talajigényét tekintve bár jól alkalmazkodik, a könnyen melegedő, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. Herbicidérzékeny, nehézfém-akkumulációra hajlamos.

Önözést nem igényel, de a virágzás elején végzett öntözést meghálálja.

  • Fajtái:

Kákai, Szentesi futó, Szentesi oliva

  • Termesztése

Vetésváltás: Két gabona közé tehető, illetve olyan elővetemények után, amelyek nem hagyják vissza gyomosan a talajt. Két-három év múlva vethető vissza önmaga után. Rokon fajú növények, burgonya, napraforgó a közös betegségek miatt rossz előveteménynek számítanak.

Talajelőkészítés: Alapozó talajművelésként őszi mélyszántást igényel, majd tavasszal sekélyen végzett kombinátorozással készített magágyat. A magágyat vetésig gyommentesen kell tartani sekély műveléssel.

Trágyázás: A szervestrágyát meghálálja, istállótrágya (30-40 t/ha) vagy zöldtrágya formájában egyaránt, átlagos műtrágyaadag:

N: 50-80 kg/ha (tavasszal, vetőágyelőkészítés előtt)

P: 40-50 kg/ha

K: 80-120 kg/ha

Vetés: Akkor éredemes vetni, ha a talaj hőmérséklete a 12 C-t elérte. Vetésidő: május első dekádja. A vetési paramétereket a 4.2. táblázat tartalmazza.

4.2. táblázat

A héj nélküli tök vetési útmutatója

Megnevezés


Vetés ideje

Sortávolság

Tőtávolság

Tőszám

Vetésmélység

Vetőmagnorma

V. 01.-V. 10

120-200 cm

40-60 cm

18-20 ezer/ha

4-6 cm

6-9 kg

Betakarítás: A kabaktermés az érés során megsárgul, a kabak héja megszilárdul, a kocsányok elbarnulnak (szeptember második fele, október eleje). Ha a kabakok 70 %-ban már beértek, a betakarítás megkezdhető. Szokásos a rendre gurítás kézzel vagy tolólappal, és néhány napos utóérlelés után speciális tökbetakarító géppel vagy kézzel a tábláról felszedhető. Ezután kézzel vagy magvazógéppel a tökhústól a magokat megtisztítjuk, mossuk, 8-10 %-ra szárítjuk.

Elsődleges feldolgozás: Természetes szárítás során 5-8 cm-es rétegvastagságban teríthető ki, mesterséges szárításnál maximum 50 c-on szárítható. Gyakori, kíméletes forgatást igényel.

Utána rostákkal, szelelőkkel a tökpihék és az aszott, sérült szemek eltávolítása következik.

Hozam: 0,9-1,5 t/ha mag (80-100 t/ha kabak)

Minőség: tisztaság 99 %, hántolt és tört szem legfeljebb 5 %. Nyers olajtartalma 45-52 %.

Növényápolás, növényvédelem:

Gyomirtás:

Az indák intenzív növekedéséig sorközművelés többször is szükséges. A mechanikai gyomirtás gépesített formája csak az indák intenzív fejlődése előtt alkalmazható, később kézi kapálást és gyomlálást végezhetünk.

A sütő- és az olajtök egyaránt érzékeny a herbicidekre.

Kórokozók elleni védekezés:

Az olajtök betegségei és kártevői ellen elsősorban a szakszerű termesztéssel és megelőzéssel védekezünk.

A gombás betegségek közül leggyakoribb a peronoszpóra és a lisztharmatfertőzés. Megelőző védekezés már 4-6 leveles korban szükséges. Csapadékos időben a peronoszpóra ellen 10-14 naponként védekezni kell. A lisztharmat is gyakran jelentkezik a vegetáció későbbi szakaszában, július közepétől, ekkor már nincs jelentős terméscsökkentő hatása. A baktériumos és a gombás betegségek sok csapadék, jégkár, nagy állománysűrűség és túl magas N-adagok esetén gyakoribbak.

További betegségek: szürkepenész, kladospóriumos varasodás, fenésedés.

A vírusos betegségek egyre nagyobb gondot jelentenek. A mozaik vírus könnyen felismerhető a levélben megjelenő sárgás színű mozaikfoltokról és később a kabakokon képződő dudorokról. Vírusbetegségeit a levéltetvek terjesztik, a virágzás kezdetéig ezért ezek ellen védekezni kell, elsősorban vetőmagtermesztéskor.

Uborka mozaikvírus :Az indák végén a levelek mozaikfoltosak, hólyagos deformáció a levélen. A termések növekedése vontatott, apró.

Görögdinnye mozaikvírus :Ez okozza a növények leveleinek enyhe sárgulását. Jellemző, hogy az erek melletti levélmezõ zöld marad. A beteg növény csokrosodik

Cukkini mozaikvírus : 1996 óta ismert kórokozó hazánkban. Az erek kivilágosodnak, a levéllemez hólyagosan sötétzöld-sárga mozaikfoltos. A fertőzött termés piacképtelen.

A fertőzött növények fejlõdése 4-6 leveles korban leáll, indát nem, vagy csak rövid ízközökkel fejleszt. A bokor jellegű törpe növények a fertőzést követő néhány héten belül elpusztulnak. A kórokozó levéltetvekkel és fertőzött maggal terjed.

 

/forrás: infonet-biovision.org/

4.6. ábra Cukkini mozaikvírus (Cucumber mosaic virus ((CMV)

Kártevők elleni védekezés:

Az állati kártevők közül gyakori a talajlakó kártevők (drótférgek, pajorok) elleni védekezés.

A raktárban gyakran kárt okoz a magtári gabonaboly, száraz gyümölcs, -liszt - és tarka aszalványmoly. A rovarkártevők mellett a csigák, madarak, egerek és őzek is károsíthatják.