A majoranna termesztése

A magyar majoránna különleges minőséget képvisel, „Hungaricum"-ként jelenik meg az exportpiacokon. Morzsolt, szárrészektől mentes herbája a magyar konyha kedvelt fűszereként közismert. Kellemes illata és íze miatt az élelmiszeriparban (hús-, és konzervipari célokra) és az illatszeriparban is széles körben alkalmazzák.

  • Rendszertani besorolás:

Lamiaceae (ajakosak) családja

  • Drog:

herba, illóolaj

  • Hatóanyag:

Cseranyagot (rozmaringsav) és keserűanyagokat is tartalmaz. Az illóolaj főbb alkotórészei: terpinén-4-ol (10-25%), terpinén (5-20%), 1,8 cineol (5-10%), szabinén (5-10%), valamint linalool és linalil-acetát (összesen kb. 10%).

  • Farmakológiai hatás:

Drogja szélhajtó, bélpuffadást enyhítő és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik

ezért emésztést serkentő teakeverékek alkotórésze. Asztmatikus tünetek esetében az utóbbi években kedvező hatását figyelték meg. Külsőleg reumás panaszokat enyhítő kenőcsökben szerepel.

  • Életforma:

Egyéves, lágy szárú (Th)

  • Előfordulás:

Ma Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában termesztik. Hazánkban a XVI. századtól termesztett növény.

  • Környezeti igény:

A mag optimális csírázási hőmérséklete 18-20 °C. A kikelt kis növények növekedése 10 °C körüli hőmérsékleten leáll. Hideg- és fagyérzékeny, tápanyagigényes. Gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért vízigényes. Csapadékigénye a tenyészidőszakban 600-650 mm. Gyorsan melegedő, humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású, középkötött, löszös csernozjom jellegű talajokon termeszthető. Hazánkban a Duna-menti öntéstalajok különösen alkalmasak termesztésére.

  • Fajta: Francia, Magyar
   

/forrás: www.medical-enc. cz/

4. 17.ábra: Majoranna (Majoranna hortensis)

  • Termesztése:

Vetésváltás: Gyommentesen tartott, szervestrágyázott kapás kultúrák a legjobb előveteményei. Utána tavaszi kapás, tavaszi kalászos következhet.

Tápanyagellátás: A hazai gyakorlatban az őszi mélyszántással, alaptrágyaként 50-60 kg/ha nitrogént, 60-80 kg/ha foszfort és 120-140 kg/ha káliumot, indítótrágyázásra 40-50 kg/ha nitrogént és 18-20 kg/ha foszfort, fejtrágyázásra (többnyire az első vágás után) pedig 60-70 kg/ha nitrogént juttatnak a talajba.

Talajelőkészítés: Tavasszal az apró magvak vetéséhez kertszerűen elmunkált magágy szükséges.

Vetés: A magvetés ideje március második fele, a sortávolság 40-48 cm, 120-140 db magot folyóméterenként, 6-8 kg/ha vetőmagnormával, sekélyen, 0,5 cm vetésmélységgel. Közvetlenül vetés után hengerezni kell.

Optimális körülmények között a magvak kelési ideje 18-22 nap. A kelés után 35-45 nappal megjelennek az elágazások, és július elején, közepén virágzik. Ekkor takarítják be, majd szeptember végén, az újbóli virágzáskor van a második kaszálás. 

Termesztése palántaneveléssel is történhet, ekkor nagyobb a kézimunka erő igény, de lényegesen kevesebb vetőmag szükséges (1 kg/ha).

A magot fűtetlen fóliasátorban (március elején) többnyire a talajfelszínre szórva vetik, a magokat 3-4 mm vastagon homokkal vagy tőzegkorpával takarják. A palánták április közepére, végére érik el a kiültetéshez szükséges 6-8 cm-es nagyságot, ekkor általában 15-24 szálas csokorban, 40-48×20-25 cm tenyészterületre ültetik.

Betakarítás:  A majoránna földfeletti, virágos leveles szára kétszer vágható, az első virágok nyílásakor. A betakarítás kis területen kézzel (pl. sarlóval), nagyobb felületen kaszálvarakodó géppel, 4-6 cm-rel a talajszint felett történik.

Elsődleges feldolgozás: A levágott friss anyagot azonnal szárítani kell (meleglevegős szárítón, TSZP-n vagy padláson). A száraz herba feldolgozásának első művelete a levelek és a virágzati részek lemorzsolása. Ezt a munkát speciális morzsológéppel végzik, mely elválasztja a leveleket és virágtalan szárakat, a port, a homokot és a talajrögöket.

A további tisztítást tisztítógépeken, rostákon kell folytatni. A minőségileg megfelelő morzsolt majoránna drogot zsákokban, száraz, szellős helyiségben tárolják.

Hozam: A várható terméshozam 1,8-2,5 t/ha morzsolt drog.

Minőség: A kereskedelmi minõségű morzsolt majoránna min. 95% tisztaságú, szártöredéket legfeljebb 4%-ban tartalmazhat. Illóolajtartalma legalább 0,4%. A majoránnaolaj összetételére vonatkozó előírások nincsenek.

Növényápolás, növényvédelem:

Legfontosabb ápolási feladata a rendszeres lazítás és az öntözés.

A tenyészidőszakban átlagosan 160-180 mm csapadékpótló öntözést igényel. Leghatékonyabb az öntözés keléskor, az elágazódás kezdetén, bimbózáskor és vágás után.

Gyomirtás:

Gyomirtása vetés vagy palántázás előtt 2 héttel történhet. Egyszikű gyomok ellen posztemergensen védekezhetünk.

Kórokozók elleni védekezés:

Alternáriás levél-, szár- és termésfoltosság (Alternaria spp, a bimbózás kezdete és az első vágás utáni hajtásnövekedés. A hagyományos (kontakt) készítmények  használhatók megfelelõ hatásfokkal.

Kártevők elleni védekezés:

 A kártevők közül 3-4 évente jelenik meg a réti moly (Loxostege sticticalis), amely jelentős kártételt okozhat..