A disztribúciós hálózat kialakítása

A stratégiai szinten meghatározott kiszolgálási színvonal alapján dől el az alkalmazott elosztási csatorna, vagyis hogy milyen közvetítőkön (nagykereskedő, kiskereskedő, stb.) keresztül jut el a termék a vevőhöz, illetve a készletezési pontok (elosztó-, átrakóközpontok, stb.) hol helyezkedjenek el.

A készletezési pontok hálózatának kialakításához először meg kell határozni azt, hogy a vállalat közvetlen vagy közvetett elosztást alkalmaz.

Közvetlen (centralizált) elosztásnál a termelő egység központi raktárából történik a kiszállítás készletezési pont közbeiktatása nélkül A közvetlen elosztás előnye, hogy a tőkeköltség csökken a készletezési és raktározási költségeken keresztül, a teljes áruválaszték elérhető és méretgazdaságosabb a közvetett elosztáshoz képest. Általában akkor alkalmazzák, ha a vevők száma kevés, rövid szállítási távolságok vannak és nagy a szállítandó mennyiség. A közvetlen elosztásnál a konszolidáció hiányaként a méretgazdaságosság nem biztosítható, azonban a vevőkiszolgálás minősége jobb, mint a közvetett elosztásnál.

A közvetett (decentralizált) elosztás során egy vagy több lépcsőn keresztül valósul meg az elosztás. A két típus közötti döntést a logisztikai költségek (raktározási, szállítási, stb.), a kiszolgálási színvonal, valamint a vevők és a piac határozzák meg. A közvetett elosztás előnye, hogy rugalmasabb, mivel könnyebben alkalmazkodik a piaci szegmensekhez, így magasabb kiszolgálási színvonalat tudnak nyújtani az átfutási idő és a rendelkezésre állás miatt. A közvetett rendszer két jellegzetes létesítménye az elosztó („Break bulk") létesítmény és a konszolidációs raktár. A Break bulk létesítménybe sok forrásból nagy mennyiségű szállítás történik, itt a termékek szortírozása történik. A konszolidációs raktár olyan létesítmény, ahova szintén több helyről történik a beszállítás, itt különböző termékek összegyűjtése (konszolidációja) valósul meg. Ezt általában olyan vállalatoknál alkalmazzák, ahol földrajzilag több helyen történik a termelés, de különböző piacokra termelnek, így nagy választékot alakítanak ki a vevői igényeknek megfelelően.

A termék jellege is befolyásolja azt, hogy milyen elosztást választunk. A nagy volumenű, gyorsan forgó termékeknél a közvetett, a kis volumenű, lassan forgó termékeknél a közvetlen elosztást alkalmazzák.

A két rendszer ötvözete az ún. rugalmas rendszer, amely egyesíti a közvetett és a közvetlen elosztás előnyeit. Ennek két típusa van: a szükséghelyzeti (sürgősségi) és a rutin rendszer. A sürgősségi rendszernél alapvetően közvetett elosztást alkalmaznak, de ha a megrendelőt nem tudják kielégíteni raktárról, akkor közvetlenül a termelőegységből szállítják ki az árut a vevőnek. A rutin rendszernél előre meghatározott elvek alapján alkalmazzák mind a közvetlen, mind a közvetett elosztást.