A közlekedés szerepe a nemzetgazdaságban

A közlekedés első és alapvető feladata a helyzetváltoztatás, a térbeli távolságok legyőzése. A közlekedés a gazdaságban az összekötő kapocs, vagy közvetítő környezet szerepét tölti be. A nemzetgazdasági jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a GDP 6-8%-át a közlekedés, szállítás állítja elő.

A közlekedés alapvető sajátosságai:

-       a helyváltoztatás, mint a közlekedés eredménye, nem kézzelfogható,

-       a teljesítmény nem tárolható,

-       a közlekedési munka tárgya sajátos tulajdonsággal rendelkezik, ami pedig az utas és az áru.

A modern közlekedés társadalmi, gazdasági szempontból hármas jellegű, mert része:

-       az anyagi termelésnek,

-       a nemzetgazdaságnak, a nemzetgazdaság infrastruktúrájának, amelyet nemcsak a termelés, hanem a szervezett társadalmi élet egésze sem nélkülözhet,

-       a nemzetgazdaság szolgáltató szektorának

A közlekedés gazdasági szerepe:

-       növeli a vállalkozások és a munkavállalók versenyképességét,

-       a munkahelyek, oktatási szolgáltatások elérhetőbbé válnak,

-       javítja a munkaerő mobilitását,

-       hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez,

-       ösztönzi a belföldi/külföldi működő tőke áramlását,

-       kiegyenlítheti a területi fejlődésbeli különbségeket stb.

Az ország fejlődése szempontjából alapvető a közlekedési infrastruktúra fejlettsége, állapota. A társadalom és gazdaság igényein alapuló közlekedés-fejlesztés befolyásolja a gazdasági, társadalmi folyamatokat, miközben az általa támogatott fejlődés alakítja magát a közlekedést is. A közlekedés alapjaiban befolyásolja egy adott ország helyzetét és a társadalom közérzetét.

Magyarország az átalakuló európai térség súlypontjában, Ny-K és É-D irányú közlekedési tengelyek metszéspontjában fekszik. A nemzetgazdaságban a termékek áramoltatását döntően a fuvarozók és a szállítmányozók bonyolítják le.