Alapfogalmak

A közlekedés, mint szervezett helyváltoztatás, mely az erre kialakított technikai berendezések segítségével szárazföldön, vízen vagy levegőben bonyolódik. A közlekedés kifejezést elsősorban csak személyek szállításánál használjuk.

Az árutovábbítás egy adott termék eljuttatása egy adott pontra, ezen belül megkülönböztetünk szállítási, fuvarozási és szállítmányozási tevékenységet.

Kereskedelmi értelemben a szállítás az adásvételi szerződés teljesítését jelenti, ahol az eladó mindig a szállító. A kereskedelmi szerződés esetében egy adás-vételi ügylet teljesítéséről van szó. Ekkor az eladó a szállítási szerződés feltételeinek teljesítésével lemond az áru feletti rendelkezési jogáról és átruházza a vevőre. Tehát ebben az esetben ez csak egy jogi szerződés és nem jár árumozgatással.

A szállítási szerződés olyan adás-vételi szerződés, ami alapján a szállító köteles az árut vagy szolgáltatást a meghatározott időpontban a megrendelőnek átadni és a megrendelő köteles azt átvenni és kifizetni. A szállítási szerződésben rögzítik a paritást, a teljesítés helyét és időpontját, így később ez alapján történik az árutovábbítás.

Ha az áru továbbítását az eladó vagy a vevő végzi a saját eszközével, akkor beszélünk szállításról. Ekkor nincs díja a továbbításnak, mivel ők ezt a tevékenységet a saját fuvareszközeikkel végzik.

A fuvarozás díj ellenében végzett árutovábbítás erre szakosodott vállalkozók által. A fuvarozó és fuvaroztató között létrejött jogviszonyt a fuvarozási szerződés - fuvarokmány/fuvarlevél - testesíti meg. A fuvarozó az elvégzett tevékenységéért fuvardíjban részesül. A saját célra saját eszközzel végzett fuvarozás esetén a szállítólevél minősül fuvarokmánynak.

A szállítmányozás az a tevékenység, amelynek során a szállítmányozó bizományosként végzi mindazon teendőket, amelyek eredetileg a megbízó feladatkörébe tartoznak. Ennek alapján saját nevében megbízója költségére és kockázatára megköti az áru továbbítására (esetleg közbenső tárolására, átrakására, stb.) vonatkozó szerződéseket a fuvarozókkal és más közreműködőkkel, valamint gondoskodik a hatósági (környezetvédelmi, vám-, egészségügyi, stb.) előírások betartásáról.

Áruszállítási rendszerek fajtái:

- Közvetlen vagy direkt forgalom: egy feladó és egy címzett között egy fuvareszköz igénybevételével megvalósuló árutovábbítás, amely során a fuvarozásra kerülő árumennyiség állandó marad, tehát útközben fel- és lerakások nem történnek.

- Vonali forgalom: A feladási és a rendeltetési állomás között ugyanazzal a fuvareszközzel történik a helyváltoztatás. A küldemények kirakása és berakása az átrakodó helyeken valósul meg. A járművön ugyanazon a helyen, az egyes szakaszokon más-más küldeményt továbbítanak.

- Árugyűjtő, áruterítő-rendszer: A fuvareszköz kiindulási és végpontja megegyezik. Az egyes megállóhelyeken - amelyek a gyűjtő-, ill. elosztópontok lehetnek - történik az áruk ki- és berakodása, közbenső tárolása.

- Szállítmányozói gyűjtőforgalom rendszere: Általában gyűjtőponttól gyűjtőpontig szervezett menetrendszerű forgalom, ahol a kiinduló ponton a szállítmányozók raktáraikban gyűjtik az árukat addig, amíg a darabárukból egy kocsirakomány mennyiség össze nem gyűlik. A gyűjtőpontok között döntően direkt forgalom keretében jut el az áru.

- Hub and spoke (csillagpontos vagy kerékagy-küllő) rendszer: így működnek a légi expressz-vagy gyorspostaszolgálatok (DHL, TNT, MPL). A cégek postai küldemények és áru eljuttatását vállalják meghatározott időpontig vagy idő előtt háztól-házig forgalomban. Az áruk útjának teljes szervezésével, önálló szerződéses és felelősségi háttérrel valósítják meg a lehetséges leggyorsabb árueljuttatást.