Gazdaságföldrajz

A gazdaságföldrajz a földrajz- és társadalomtudományok közötti olyan tudományág, mely a Földre és szféráira vonatkozó geográfiai ismeretek rendszerét ötvözi a gazdasági-társadalmi folyamatok egymásra hatásának.

A gazdaságföldrajz feladata a gazdasági és társadalmi folyamatok földrajzi térbeli változásainak elemzése, összefüggéseinek keresése, és a folyamatok rendszerszemléletű feltárása és előrejelzése. A gazdaságföldrajz így már nemcsak azt vizsgálja, hogy mi hol van, hanem azt is, hogy mi hol történik, a történések milyen vonzáskörzettel (ipar, túrizmus, tudás), termelő erőkkel rendelkeznek.

A gazdasági földrajz tárgya az ember termelőtevékenysége, a termelő erők földrajzi eloszlása és annak tanulmányozása, szoros összefüggésben a természeti környezettel és erőforrásokkal.

A gazdaságföldrajz tárgykörei három fő csoportra tagozódik:

- általános gazdaságföldrajz: az általános törvényszerűségeket vizsgálja, főbb témakörei a globális világ és gazdasága, a gazdasági világrend kérdései, világgazdaság ciklikus fejlődése, fejlődéselméletek, regionális kérdések, integrációs törekvések; pénzügyek, termelés, mérlegek, centrum-periféria viszonyok stb..

- regionális, vagy leíró gazdaságföldrajz: egy-egy terület (régiók, tájak, térségek) gazdasági arculatát tanulmányozza, ezáltal egyes tájakra, országokra korlátozódó földrajzi jelenségek és folyamatok, regionális összefüggések leírásával foglalkozik.

- ágazati, vagy speciális gazdaságföldrajz: az egyes termékek termelési helyeit vizsgálja, mit, hol termelnek. Ebbe a csoportba sorolható az iparföldrajz, mezőgazdaság földrajza, közlekedésföldrajz, kereskedelem földrajza (forgalom és fogyasztás földrajza) valamint a turizmus földrajza.