Készletgazdálkodás a logisztikában

A készletgazdálkodás az alapanyagok kitermelésétől a fogyasztásig terjedő teljes anyagáramlási folyamat része. A készletezésre azért van szükség, mert a legtöbb termelési folyamatban az egyes részfolyamatok ütemei nem hangolhatóak össze pontosan és ahol az anyagáramlás egy ideig megszakad ott készletek képződnek.

Hétköznapi értelemben készletnek nevezzük azokat az anyagi javakat, amelyekből több van, mint amennyi egy adott időszakban szükséges. Ezeket az anyagi javakat azért halmozzuk fel, hogy a jövőben a termelési folyamat intenzitásához mérten azokat felhasználják. Tehát készletnek nevezzük azokat a felhalmozott anyagi javakat, amelyek valamely jövőbeli szükségletek kielégítésére szolgálnak, megvédenek az előre nem látható bizonytalanságtól és a másoktól való kiszolgáltatottságtól.

A készletek felhalmozásának oka elsősorban az, hogy eltérő ütemű a javak előállítása és felhasználása. Azonban a felhasználás és a termelés nem csak időben, hanem térben is elkülönülhet (például ha egy autógyártó vállalat az autóalkatrészeket különböző földrajzi pontokon gyártja le és azután egy központi gyárban szerelik össze az autókat). Fizikai és kémiai folyamatok is befolyásolhatják a készletek felhalmozását (például a bor előállításánál a bornak egy több hónapos érlelési folyamaton kell keresztül mennie ahhoz, hogy késztermék legyen belőle). Gazdasági okokból is halmozhatunk fel készletek, ha például valamilyen alapanyag árából nagy kedvezményt kapunk, akkor előre felvásárolunk egy nagyobb mennyiséget, amit aztán a felhasználásig be kell tárolnunk.