Magyarország gazdaság- és közlekedésföldrajza

Magyarország domborzati jellemzői

Magyarország jelenlegi területének függőleges tagoltsága gyenge a 200 m-nél nem magasabb területek dominálnak, ez alapvetően alföldi jelleget biztosít. Összefüggő hegyvonulatot képeznek a Dunántúli középhegység (Bakony, Vértes, Gerecse, Budai-hegység, Pilis). Külön állnak a Villányi-hegység és a Mecsek. Középhegységünk az Északi-középhegység (Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-karszt, Zempléni-hegység). A nyugati határon vannak még az Alpokaljai hegységeik; a soproni- és a Kőszegi-hegység.

Magyarország vízrajza

Folyóhálózat

Magyarország folyói alapvetően a hegységkeret felől a medence közepe felé folynak. A folyóvizek döntő többsége külföldről érkezik hazánk területére.

Hazánk folyói a Duna vízgyűjtőjéhez tartoznak. A Duna magyarországi szakasza 417 km. A Duna teljes magyarországi esése mindössze 26 méter. A Tisza, magyarországi hossza 596 km. A Tisza esése hazánk területén 30 méter.

Tavak

Magyarország területén 1172 állóvíz található, melyek közül 653 természetes. Az állóvizek összes kiterjedése körülbelül 1000 km2.

Magyarország népessége

A magyarság létszáma a világban körülbelül 15 millió fő, ebből jelenleg Magyarországon él 10 millió. Magyarország közepes népsűrűségű ország. 1981-től az ország népessége csökken, természetes fogyásról beszélhetünk, amelynek mértéke évi -1,9%. Magyarország átlagos népsűrűsége 108 fő/km2.

Magyarország régiói

Magyarországon hét statisztikai tervezési régió van, melyek a következők:

-       Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye,

-       Közép-Dunántúl: Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megye,

-       Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye,

-       Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy és Tolna megye,

-       Észak-Magyarország: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye,

-       Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

-       Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye.

Magyarország ásványkincsei

Az ásványok a Föld szilárd kérgét alkotó kőzetek építőelemei, természetes úton képződött, határozott kémiai összetételű és általában kristályszerkezettel jellemezhető anyagok.

Ércek

  • Vasérc: Rudabányán és környékén gyenge minőségű és nem nagy mennyiségű limonit (barnavasérc) található. A vasérc mellett mangán- és rézásványok is vannak.
  • Rézérc: Recsken körülbelül 1000 méteres mélységben a réz mellett ólom-, cink- és molibdén ásványok is előfordulnak.
  • Bauxit: Magyarországon karsztbauxit fordul elő mészkőhegységeinkben, döntően a Dunántúli-középhegységben. A Vértesben Gánt környékén, a Móri-árokban Iszkaszentgyörgy környékén, a Bakonyban Ajka térségében vannak jelentősebb bauxittelepek.
  • Uránérc: A Mecsekben körülbelül 1000 méteres mélységben.
  • Ólom és cink: Recsk, Gyöngyösoroszi és Nagybörzsöny környékén.
  • Mangánérc: A mangánérc-telepek Úrkúton és Eplényben találhatók.

Energiahordozók

Megkülönböztetünk elsődleges (primer) energiahordozókat, amelyeket közvetve használunk fel (szén, kőolaj, földgáz, hasadó anyagok, geotermikus energia, vízenergia, szélenergia, napenergia, fa), másodlagos (szekunder) energiahordozókat, amelyeket közvetlenül hasznosítunk (villamos energia, gőz, gázok, koksz).

A legfontosabb elsődleges energiahordozók

Kőszénkészleteink 15%-a feketekőszén, 25%-a barnakőszén és 60%-a lignit. Feketekőszén egyedül a Mecsekben található, Pécs, Komló és Mázaszászvár környékén. Barnakőszén-készleteink a Déli-Bakonyban, Ajka környékén és a Dunántúli-középhegységen Tatabánya, Dorog, Oroszlány, Balinka, Dudar környékén, valamint Nagyegyháza és Mány térségében találhatók.

Kőolaj- és földgázkészleteink döntő többsége az Alföldön található. A kőolaj Algyő és Szeged térségében, a földgáz Hajdúszoboszló környékén fordul elő nagyobb mennyiségben. A készletek kisebbik része a Dunántúlon van, Nagylengyel, Lovászi, Budafa, Inke környékén.

Nem érces ásványi nyersanyagok

A mészkő a cementgyártás alapanyaga. A Naszály mészkövét a váci, a Bélkő mészkövét a bélapátfalvai, a Szársomlyóét a beremendi cementgyár hasznosítja.

A kavicsot az építőipar hasznosítja. A Duna, a Rába és a Hernád folyók mentén halmozódott fel nagyobb mennyiségben.

Az üveghomokot üveggyártáshoz használják. Fehérvárcsurgónál van jelentősebb készlet.

A kaolin a porcelángyártás alapanyaga. Elsősorban a Zemplénben fordul elő, Mád környékén.

Magyarország gazdasága

Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) közel 60%-át a szolgáltató szektor állítja elő. Az ipar, mely elsősorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy 25%-át termeli a nemzeti összterméknek, 4-5% a mezőgazdaság, valamint az építőipar részesedése.

Magyarország ipara

A kitermelő ipar - a bányászat - a természeti erőforrásokat kiaknázva hozzájárul az ipar és más gazdasági ágazatok nyersanyagellátásához.

Az alapanyaggyártó ipar további feldolgozásra alkalmas anyagokat és félkész termékeket állít elő.  A feldolgozóipar a termeléshez szükséges gépek, berendezések, fogyasztási cikkek és más késztermékek gyártója.

Fő ágazatok:

-       nehézipar: bányászat, villamosenergia-termelés, kohászat, gépipar, építőanyag-ipar, vegyipar;

-       könnyűipar: fa- és papíripar, nyomdaipar, textilipar, bőr-, szőrme- és cipőipar, ruházati ipar, élelmiszeripar;

-       építőipar: nem állandó, hanem az építési igényeknek megfelelően változó telephelyen működik.

Energiagazdaság

Az energiagazdaság az energiahordozók munkavégző képességének a feltárásával foglalkozik. Energiahordozók (energiaforrások): az energia anyagi hordozói, amelyeket energiaszükségletünk kielégítésére használunk fel.

Megkülönböztetünk:

•      elsődleges (primer) energiahordozókat, amelyeket közvetve használunk fel (szén, kőolaj, földgáz, hasadó anyagok, geotermikus energia, vízenergia, szélenergia, napenergia, fa),

•      másodlagos (szekunder) energiahordozókat, amelyeket közvetlenül hasznosítunk (villamos energia, gőz, gázok, koksz).

A magyar villamosenergia-rendszerben 46 erőmű működik, ezek döntő többsége hőerőmű. A villamosenergia-termelést és elosztást egy országos központból, Budapestről irányítják.

Kohászat

Magyarországon az alábbi helyeken működik kohászat:

-       Vaskohászat: Dunaújvárosban és Miskolcon (Diósgyőr) nyersvas-, acél- és hengereltáru-gyártás, Budapesten acél- és hengereltáru-gyártás, Ózdon és Salgótarjánban hengereltáru-gyártás folyik.

-       Alumíniumipar: Almásfüzitőn, Mosonmagyaróváron és Ajkán timföldgyár, Várpalotán alumíniumkohó, Székesfehérváron és Budapesten alumínium-hengermű működik.

Gépipar

A fejlett országok húzóágazatai közé tartozik. Nagy termelési értéket képes előállítani viszonylag kevés alapanyagból, és sok más iparág termékeit használja fel termelése során. Két legjelentősebb ága a közlekedési eszközök gyártása és az elektronika.

A személygépkocsi-gyártás Esztergomba (Suzuki) és Győrbe (Audi) települt, Kecskeméten a Mercedes-Benz épít gyárat. Nagyobb részegységeket gyártanak Szentgotthárdon (Opel, motorok, sebességváltó), kisebbeket Székesfehérváron és Veszprémben (Bakony Művek). Tehergépkocsi-futóműveket és motorokat gyártanak Győrben, autóbuszokat Székesfehérváron és Budapesten.

Vegyipar

A vegyipari tevékenységek részben a felhasznált nyersanyagok (szerves vegyipar, szervetlen vegyipar), részben a késztermékek alapján (gyógyszeripar, műanyag-, festék-, növényvédőszer-gyártás) kategorizálhatók.

Kőolaj finomítás Tiszaújvárosban és Százhalombattán folyik. Százhalombattán elsősorban műanyagipari termékeket, festékeket, műtrágyát gyártanak a finomító termékeiből.

A műanyaggyártás Tiszaújvároson kívüli másik két központja Kazincbarcika és Sajóbábony.

A gyógyszeripar központja Budapest és Debrecen. A mosószergyártás központja Szolnok. A műtrágyagyártás Szolnokon kívüli másik nagy üzeme Várpalotán (Pét) van. A növényvédő szerek gyártásának Balatonfűzfő és Tiszavasvári a két központja. A gumiipari termékek gyártásának helyszínei Szeged, Nyíregyháza és Budapest. Festékgyárak Budapesten és Szolnokon találhatók.

Építőanyag-ipar

Az építőanyag-ipar termékei számára a fő piacot az építőipari, kivitelező tevékenységek jelentik. Az építéshez (új építményhez vagy meglévő építmény fenntartásához) szükséges építőanyagok iránti keresletet nagyrészt a kivitelezők generálják.

Kő-, ásvány- és kavicsbányászat: andezit kitermelés a Zemplénben, a Börzsönyben és a Mátrában folyik. Bazaltot a Tapolcai-medencében bányásznak. Vörös márványt Süttőn, szürkemárványt Siklóson termelnek ki. Dolomitot Pilisvörösváron, kaolint Mádon, Rátkán, Füzérradványban és Sárisápon, perlitet Pálházán, kovaföldet Erdőbényén, gipszet Perkupán bányásznak. Cementgyártás Miskolcon, Bélapátfalván, Beremenden, Lábatlanban, Vácott történik. Az üveggyártás helyszínei: Salgótarján, Tokod, Ajka, Orosháza, Nagykanizsa. Porcelángyártás Herenden, Pécsett, Hollóházán, Budapesten és Hódmezővásárhelyen van. Csempét Romhányban és Zalaegerszegen gyártanak.

Élelmiszeripar

A magyar mezőgazdaság termékeinek 75-80%-át a hazai élelmiszeripar dolgozza fel. Az élelmiszeripar a magyar nemzetgazdaságnak ma is egyik jelentős ágazata. Fő termékcsoportok és előállítási helyek: a malomipar központjai Budapest, Győr, Miskolc, Törökszentmiklós, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Kaposvár, Székesfehérvár, Szombathely. Édesipari termékeket elsősorban Budapesten, Szerencsen, Győrött és Miskolcon állítanak elő. A növényolajipar centrumai: Budapest, Martfű, Nyírbátor, Győr. Sörgyártás a következő településeken történik: Budapest, Sopron, Komárom, Pécs, Nagykanizsa, Böcs, Martfű. A bor- és szeszipar központjai Budafok, Kecskemét, Balatonboglár, Tokaj, Eger, Villány, Budapest, Győr, Kisvárda, Szabadegyháza, Miskolc. A konzervipari termékek előállító helyszínei Budapest, Hatvan, Nagykőrös, Kecskemét, Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Nyíregyháza, Nagyatád.

Növénytermesztés és kertészet

A szántóhasznosításban is a gabonaféléknek jut meghatározó szerep. Az elmúlt évtized adatai alapján a gabonák a vetésterület 60-70%-át foglalták el. Termelési értékét tekintve a második szántóhasznosító árunövény-csoportot az ipari növények képezik.

Állattenyésztés

A mezőgazdaság 1990-es évektől tapasztalt visszaesésének legnagyobb vesztesei az állattenyésztési ágazatok voltak. Az elmúlt 10-12 év termelési adatai alapján megállapítható, hogy az állattenyésztési ágazat termelési volumene 30-50%-kal visszaesett.