Raktározás és anyagmozgatás

A raktározás célja a benne lévő áruk állagának megóvása, az anyag áramlatok szükség szerinti kiegyenlítése. A raktárak az áruk minőségét és mennyiségét veszteség nélkül megőrzik, anyagmozgatási rendszerükkel lehetővé teszik a szükség szerinti ki- és betárolást. A raktárak komplex létesítmények, amelyeknek van sajátos kapcsolatrendszerük és belső folyamatuk.

A logisztikai rendszer fejlődésével a raktárak helyzete és szerepe is sokat változott, a termékek tárolása és a termékkel kapcsolatos információ-szolgáltatás mellett elvárás áru-manipulációs tevékenységek elvégzése is. Ilyen például a raktáron tartott áruk vevő-specifikus igények szerinti komissiózása, a felcímkézése, csomagolása.

A raktárak csoportosíthatók a gazdasági ágazatok alapján (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közlekedési), termelési folyamatban betöltött szerepük szerint (alapanyag, segédanyag, félkésztermék és késztermék raktárak), valamint térbeli elosztási folyamatban betöltött szerepük szerint (fogyasztásicikk-kereskedelmi, termelőeszköz-kereskedelmi, felvásárló, melléktermék- és hulladékgyűjtő kereskedelmi, közlekedési, szállítmányozói, központi és regionális ellátó-, elosztó).

A készletváltozás sajátosságai szerint a következő alapesetek különböztethetők meg:

  • Késztermék raktárak: azonos árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben. A belső műveletek egyszerűek és viszonylag könnyen gépesíthetők.
  • Kereskedelmi raktárak: kevés árufajta érkezik viszonylag nagy mennyiségben, távozik kisebb tételekben. A beérkezett tételeket meg kell bontani, az igényeknek megfelelő kisebb egységek összeállításához; részleges komissiózás szükséges.
  • Alkatrész- és anyagraktárak: sok árufajta érkezik kis mennyiségben, távozik nagyobb tételekben; a belső műveletek munkaigényesek a térkihasználás viszonylag kicsi.