A burgonya rendszertana és alaktana

A burgonya (Solanum tuberosum L.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik, kromoszómaszáma n = 24. Számos vadfaja még ma is fellelhető a géncentrumokban (Mexikó, Peru, Bolívia, Chile), de ezek eltérő kromoszómaszáma (n = 12, n = 18, n = 24) nehezíti felhasználásukat a rezisztencia-nemesítésben.

A burgonyát a gyakorlatban vegetatív úton (gumóval) szaporítják, nemesítéskor alkalmazzák a maggal történő szaporítást. A burgonyát gumójáért termesztjük (föld alatti módosult raktározó szár).

A magról termesztett burgonya főgyökérrendszerrel, a gumóval szaporított csak járulékos gyökérrendszerrel rendelkezik. A gumóból nem fejlődik gyökérzet, a föld alatti szárból és a sztólók csomóiból indul fejlődésnek a burgonya járulékos gyökérzete. A gyökérzet vízfelvevő képessége nem éri el a gabonafélékét, szívóereje kb. fele a kalászosok- és a kukorica-gyökérzet szívóerejének. A gyökérzet zöme (60-80 %) a talaj 50-120 cm-es rétegében helyezkedik el.

A burgonyagumón lévő rügyekből fejlődik ki a burgonya hajtásrendszere. A hajtások számát befolyásolja a gumó nagyságán kívül a burgonya fajtája, a vetőgumó tárolási és előkészítési körülményei. A burgonya szára elágazódó, ízekre tagolt, bordázott, 3-4-5 szögű dudvás szár, magassága 40-110 cm.

A szár föld alatti csomóiból fejlődnek ki a tarackok (sztólók), ezek végein képződnek a gumók. Amennyiben a szárat a talaj töltögetésével takarjuk, föld alatti hajtásrendszer alakul ki.

A szár föld feletti csomóiból képződnek az oldalhajtások és a levelek. A burgonya minden szárcsomóján egy levél található. Az anyagumóból fejlődik ki a főhajtás, ami az új gumókat fejleszti, az oldalhajtások a föld alatti szár rügyeiből fejlődnek. A burgonya levele páratlanul szárnyasan összetett, a csúcslevelek nagyobbak, mint az oldallevelek. Egy hajtáson kb. 17 levélemelet képződik, a csúcsi részen pedig megkezdődik a virágzat kialakulása, ezután a virágzó szárhoz legközelebbi két oldalhajtás fejleszti tovább a leveleket.

 

Összetett virágzata bogernyő (5 sziromlevél, 5 porzó), a sziromlevelek színe fajtától függően fehér, sárgásfehér, rózsaszín, lila, kékeslila, sötétlila. A burgonya virágzását a hosszúnappal (12 óránál hosszabb nappali megvilágítás) serkenti, Magyarországon a virágzás feltételei nem a legkedvezőbbek. Már néhány napig tartó 25 oC feletti hőmérséklet károsíthatja a virágok termékenyülését, a hőmérséklet nemcsak a virágzás intenzitását, hanem a virágok élettartamát is befolyásolja.

A zöld vagy lilászöld bogyótermésben 60-120 mag található, a nemesítéskor ezek használhatóak a burgonya szaporítására. A magból igen heterogén növényállomány képződik, a fajtában kialakult kedvező tulajdonságok nem öröklődnek.

A burgonyagumó raktározásra módosult föld alatti szárrész, vegetatív úton ezzel történik a szaporítás. Az alapi részen kapcsolódik a sztólóhoz, a csúcsi részen találhatóak a spirálisan elhelyezkedő elsődleges rügyek, a csúcsi részen sűrűbben, alapi részen ritkábban. A csúcsi részen található főrügyek hajtanak ki először, a mellékrügyek akkor, ha a főrügy hiányzik. A rügyek elhelyezkedési mélysége fajtától függő - sekély, középmély, ill. mély. A mélyebb rügygödrök védelmet biztosítanak a rügy számára, de étkezési felhasználás során megnövelik a hámozási veszteséget.