A szója rendszertana és alaktana

A szója (Glycine soja) a pillangósvirágúak családjába (Fabaceae = Papilionaceae), a Glycine nemzetségbe tartozik. A Glycine nemzetség fajai Mandzsúriában, Kínában, Japánban igen elterjedtek, de e népes nemzetség fajai közül csak keveset termesztenek, a vad szójafajoknak pedig a nemesítésben (betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellenállóképesség kialakításában) van jelentőségük.

Alaktana: A szója dudvás szárú egyéves növény. Főgyökere a talajba 1,5-2,0 m mélyre lehatoló erőteljes orsógyökér, amelyről az oldalgyökerek igen dúsan ágaznak el. A gyökerek zöme a talaj felső 20 cm-es rétegében helyezkedik el. A szója nitrogén-gyűjtő növény, a gyökerein élő Rhizobium japonicum baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét, és ez fedezi a növény nitrogén-szükségletét

A szója fajtától függően 50-120 cm-es magasságot ér el, a szára dudvás, először zöld, később elfásodó, barna színű, belül üreges. A magasabbra növő fajták hajlamosak a megdőlésre. A szója szárán több szárcsomó (nódusz) található, a szár a szárcsomóknál kiszélesedik, sűrűn szőrzettel fedett. A szőrök gyakran 1 mm-nél is hosszabbak, elállóak, színük fajtára jellemzően lehet barna, sárga, fehér. A szója hajtásrendszere a főhajtás és az oldalhajtások egymáshoz viszonyított helyzete alapján három típusba sorolható: 1. a főhajtás csúcsa kiemelkedik az oldalhajtások közül, 2. a főhajtás egy szintben helyezkedik el az oldalhajtásokkal, 3. az oldalhajtások magasabbak a főhajtásnál.

A szója levelei a száron szórt állásban helyezkednek el, hármasan összetettek. A levélkék száma általában három, de rendellenesen előfordulhat több levélke is. Az elsődleges lomblevelek még egyszerű lomlevelek, a későbbi levelek alakja hármasan összetett. A levélke általában tojás alakú. A legtöbb szójafajta érés idejére lehullajtja a leveleit, ez öröklődő tulajdonság, a szója betakarítását megkönnyíti.


A szójának rövid, tömött fürtvirágzata van, a virágok száma 3-8. Néhány fajta virágzata hosszú, laza fürt. Virága jellegzetes pillangós virág, a virágok hossza 5-10 mm. Az öt sziromlevél fehér, rózsaszín vagy lila, a porzók száma 10, csővé nőnek össze. A magház szőrözött, a bibeszál és a bibe csupasz. A szója öntermékenyülő, gyakran már a virágok felnyílása előtt megtermékenyül.

Hüvelytermése van, többnyire a hüvelyek csüngők, ritkábban elállóak, erősen szőrözöttek. A hüvelyek alakja változatos: egyenes, kard-, sarló alakú, hosszuk 4-7 cm, bennük 2-4 db mag található. A felnyíló hüvelyű szójafajták a magok kipergése miatt csak nagy termésveszteséggel takaríthatók be. A hüvelyben lévő magvak színe fajtától függően sárga, zöld, barna, fekete vagy márványozott, a mag kerületének hatodát kitevő elütő köldökszínnel. Ezermag-tömege 140-200 g között változik fajtától függően.