A tavaszi árpa rendszertana és alaktana

A kétsoros árpa (Hordeum vulgare convar. distichon) egyszikű növény, a pázsitfüvek (Poaceae) családjába, ezen belül az árpa (Hordeum) nemzetségbe tartozik. Közeli rokona az őszi árpának.

Alaktana

Testfelépítése a pázsitfüvekre jellemzően alakul:

Bojtos gyökérzete van, a tavaszi árpa gyökérzete kevésbé fejlett és nem hatol olyan mélyre, mint az őszi gabonáké, például a búzáé, vagy a rozsé. Ez az egyik oka annak, hogy kiegyenlített vízellátást igényel, és a tápanyagellátásra is igényes, a könnyen felvehető tápanyagokat képes hasznosítani. Aszálytűrése rosszabb, mint az őszi búzáé vagy a rozsé.

Szára a búzához hasonló szalmaszár. A szár magassága 60-160 cm közötti fajtától függően, de a termesztett tavaszi árpa fajták 70-100 cm magasságúak. A tavaszi árpa szalmája gyengébb, mint az őszi árpáé, és takarmányozásra jól használható.

Levélzete gyengébben fejlett, mint az őszi árpáé. A tavaszi árpánál azonban a levélhüvely szorosabban illeszkedik a szártaghoz, így szárszilárdsága kedvezőbb. A levélhüvely esetleges korai elhalása esetén a szár állóképessége jelentősen csökkenhet. A nyelvecske a levélhüvely és levéllemez érintkezésének vonalában helyezkedik el. A levéllemez válla két fülecskében végződik, melyek jól fejlettek, félig körülölelik a levélhüvelyt.

A tavaszi árpa virágzata összetett virágzat, füzéres füzér, melyet kalásznak nevezünk. A kalászorsó nem törékeny. A kalászorsó padkáin, a négy vagy hatsoros árpához hasonlóan, 3-3 egyvirágú füzérke ül, azonban ezek közül csak a középső termékeny. Az átellenesen elhelyezkedő termőfüzérkék miatt a kalász alakja lapított, így alakul ki a kétsoros elrendeződés. A középső, termékeny füzérke külső toklásza hosszú szálkát visel, akár a 15 cm-t is elérheti. Vannak bókoló és felálló kalászú változatok.

A tavaszi árpa túlnyomóan öntermékenyülő növény. A termékenyülés a kalász kibújását megelőzően is végbemehet. Ezt a jelenséget hasban virágzásnak nevezzük, időjárási körülmények indukálják. Elsősorban hűvös, csapadékos időben figyelhető meg.

A szemtermésre a pelyva és a toklász szorosan rátapad. A kétsoros árpa ezerszemtömege körülbelül 30%-kal nagyobb, mint a többsoros árpáké, 35-42 g. Ennek elsősorban az az oka, hogy a két sorban elhelyezkedő szemek jobban elférnek, jobban ki tudnak fejlődni, ennek következtében teltebbek, szénhidrátban gazdagabbak lesznek.

Ez utóbbi elengedhetetlen feltétele a sörgyártás egyik munkafázisának, a malátásításnak. A magasabb szénhidráttartalom erőteljesebb csírázást (malátásítást) eredményez. A többsoros árpák kalászorsójának padkáin eltérő nagyságú és fejlettségű szemek fejlődnek, így az egyöntetű csírázás lehetősége kevésbé adott, mint a tavaszi árpánál.

A tavaszi árpa maghéja és pelyvája vékonyabb, szalmasárga színű. A vékony héj miatt a szem gyorsabban csírázik és a kivonható anyagok mennyisége is több. A tavaszi árpa tartalmaz valamennyi sikért, de kenyér nem süthető belőle. Fehérjetartalma 9-13%.