A tavaszi zab rendszertana és alaktana

Rendszertana

A zab (Avena sativa) a Pázsitfűfélék családján belül a zab (Avena) nemzetségbe tartozik, melyben vad- és kultúrfajok, egyéves és évelő fajok egyaránt találhatók.

A vadfajok hajlamosak a termés pergetésére, ez természetes terjedésüket segíti, a kultúrzaboknál ez kedvezőtlen tulajdonság, a hosszú nemesítői munkának köszönhetően a mai fajtáknál a szemek többé-kevésbé a bugában maradnak.

A vadzabok veszélyes gyomnövények, amelyek közül hazánkban legismertebb a hélazab vagy vadzab (Avena fatua), amely az abrakzab ősének tekinthető.

A kultúrfajok a következők:

            Avena sativa            abrakzab

            Avena brevis            rövidzab (Északnyugat-Európában fordul elő)

            Avena abyssinica     abesszíniai zab (termesztésének jelentősége nincs)

            Avena byzantina      piros zab (Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában szórványosan              termesztik)

A kultúrzabok közül a legfontosabb és legelterjedtebb az abrakzab (Avena sativa), Magyarországon is ezt termesztjük. Az abrakzabnak a virágzat alakulása alapján két alfaja különböztethető meg: a bugás zab (A. sativa subsp. diffusa), és a zászlós zab (A. sativa subsp. orientalis).

A bugás zab virágzati tengelyén az oldalágak különböző irányba indulnak ki, a buga minden irányba széthajlik. A zászlószab bugájában az oldalágak egyirányban helyezkednek el, ezért féloldalas, „zászlós".

A termesztett zabokat két típusra lehet osztani aszerint, hogy a szem kihull-e a pelyvák közül, vagy sem. A pelyvászabok szeme a pelyvák között marad, nem csépelhető ki, a csupaszzabok termése csépléskor kihull a pelyvák közül. A csupasz zab élelmiszeripari feldolgozását nagymértékben megkönnyíti, hogy nem kell hántolni, ezért elsősorban élelmiszerként hasznosítjuk.

Vannak őszi és tavaszi fajtái, hazánkban csak a tavaszi zabnak van jelentősége.

Alaktana

A pázsitfűfélékre jellemző bojtos gyökérzete igen fejlett, csak a gyengébb talajokon előzi meg a rozs a gyökértömeg tekintetében. Elsődleges gyökérzete, mely a csíragyökérből és az elsődleges hajtáseredetű gyökerekből áll, 220-300 cm mélyre is lehatol a talajban.

A földalatti szárcsomókból (nóduszok) induló másodlagos, hajtáseredetű gyökérrendszer képezi a gyökértömeg legnagyobb részét, a talaj felső 50-60 cm-es rétegében található zömében. A zab gyökérzete a kalászosok közül a legnagyobb szívóerővel rendelkezik. Fejlett gyökérzete következtében a talaj víz- és tápanyagkészletét nagyon jól hasznosítja, kiváló tápanyagfeltáró képessége van. Jól tűri a vízzel telített talajban fellépő levegőtlenséget is.

Szára szalmaszár, színe kékeszöld, vékony viaszréteg borítja, magassága 60-150 cm. Rendkívül jól bokrosodik, a gabonák között a legtöbb mellékhajtást fejleszti, gyorsan beárnyékolja a talajt, elnyomva a gyomokat. A zabszalma jól használható a kérődző állatok takarmányozására.

Levelei szálas-lándzsásak, a szárcsomókból indulnak, számuk a föld feletti nóduszok számával egyenlő. Fülecskéi nincsenek (Gazda ABC!).

A kalászos gabonáktól eltérően bugavirágzata van. A buga füzéres fürt virágzat. A kalászkák hosszú, lehajló oldalágakon helyezkednek el. A kalászkák 2-4 virágúak, melyekből kettő vagy három termékeny. A zab öntermékenyülő növény, de 1-3%-ban idegenmegporzás is előfordul, melynek a nemesítésben nagy szerepe van. A virágzás felülről lefelé, és kívülről befelé halad a bugában. A virágport a szél szállítja.

A csupasz zabok kivételével a toklászok ránőnek a szemtermésre, csépléssel nem távolíthatók el. Elhúzódó virágzása miatt a szemek nem egyszerre fejlődnek és érnek. Az először termékenyült virágokban nagyobb szem fejlődik, a zab termése ezért nem kiegyenlített. A termés alakja hosszúkás, keskeny, elhegyesedő, színe sárgásfehér. Ezerszemtömege 25-40 g.

A zab termésének rendkívül jó a beltartalma, sok értékes és könnyen emészthető tápanyagot tartalmaz. Magas a fehérjetartalma (14-15%), és a fehérje kiváló biológiai értékű. Zsírtartalma is magas, 5-7% körüli, értékes összetételű, ezen kívül sok kalciumot, foszfort, B1 és E vitamint tartalmaz. Emészthető rosttartalma is jelentős.