Az őszi búza rendszertana és alaktana

Rendszertana

A őszi búza (Triticum aestivum L.) a pázsitfűfélék (Gramineae) családjába, a Triticum - búza - nemzetségbe tartozik. A búza tudományos neve latin eredetű (azt jelenti: szétdörzsölök, csépelek). A magyar búza szó bolgár-török eredetű. A honfoglaló magyarok ázsiai vándorlásuk során találkoztak a kétszemű búzával, és ezt hozták magukkal.

A közönséges búza (Triticum aestivum) Délnyugat-Ázsiából, a mezopotámiai kultúrából származik, csupasz szemű búza. A világon a búza vetésterületének 90%-án a közönséges búzát termesztik. Az enyhébb, vagy mérsékelt telű területeken az őszi búzát, a hosszú, nagyon hideg telű vidékeken és a 2 ezer méter fölötti hegyeken a tavaszi búzát termesztik.

Az őszi búza az évezredek során alkalmazkodott a termesztési terület éghajlati körülményeihez. A ma termesztett búzákat a környezethez való alkalmazkodás alapján négy ökotípusba lehet sorolni: humid (nedves) éghajlat búzái, sztyeppe típusú búzák, sivatagi és félsivatagi búzák, valamint magas hegyvidékek párás éghajlatának búzái.

Kromoszómaszámuk alapján a búzafajokat három csoportba sorolhatjuk (2. táblázat):

• Diploid (alakor) sorozat kromoszómaszám (n) = 7

• Tetraploid (tönke) sorozat kromoszómaszám (n) = 14

• Hexaploid (tönköly) sorozat kromoszómaszám (n) = 21

2. táblázat A Triticum nemzetség rendszere
 

Sorozat

Vad fajok

Termesztett kultúr fajok

A szem a toklászban zárt

A szem a toklászban zárt

A szem csupasz

Diploid

Alakor

n = 7

Triticum boeticum

(Vad alakor)

Triticum urartu

(Urartu búza)

Triticum monococcum

(Termesztett alakor)


Tetra-

ploid

Tönke

n = 14

Triticum dicoccoides

(Vad tönke)

Triticum dicoccum

(Tönke)

Triticum georgicum

(Kolchszi tönke)

Triticum durum

(Keményszemű búza)

Triticum turgidum

(Hasas, angol búza)

Triticum polonicum

(Lengyel búza)

Triticum carthlicum

(Négyszálkás, perzsa búza)

Triticum turanicum

(Khorasszán búza)

Triticum araraticum

Triticum timopheevi


Hexa-

ploid

Tönköly

n = 21


Triticum spelta

(tönköly búza)

Triticum macha

(Macha búza)

Triticum aestivum

(közönséges búza)

Triticum sphaerococcum

(gömbszemű búza)

Triticum vavilovi

Alaktana

A búzának - mint a Pázsitfűfélék családjába tartozó növénynek - bojtos gyökérzete van. A mag csírázása után először a búza főgyökere (alapgyökér) jelenik meg, majd a szikközépi szárból kifejlődnek az elsődleges hajtáseredetű gyökerek, a mellékgyökerek. A másodlagos hajtáseredetű - járulékos - gyökérzet tavasszal, a bokrosodási csomóból hajt ki.

A búza másodlagos gyökérzete hajtáseredetű csomógyökerekből áll, amelyek a talajban a búza bokrosodási csomójából hajtanak ki. A bokrosodási csomóból a talaj felszíne felé mellékhajtások, a talaj mélye felé pedig gyökerek hajtanak ki. A másodlagos gyökérzet sűrűn átszövi a talaj 30-50 cm-es rétegét. Igen fontos szerepük van a búza tápanyag- és vízfelvételében, a növény szilárdításában. A másodlagos gyökerek növekedése folyamatos a tenyészidő folyamán, számuk arányos a mellékhajtások számától, fajtától és termesztési körülményektől függően 20-50 db.

A búza hajtásrendszere a csíra rügyecskéjéből alakul ki. Először a főhajtás képződik, majd bokrosodáskor a mellékhajtások. A mellékhajtások a bokrosodási csomók hónaljrügyeiből képződnek. A bokrosodási csomó elhelyezkedése a talajban nagyon lényeges a búza áttelelése szempontjából. Sekélyen elhelyezkedő bokrosodási csomó esetén kisebb lesz a bokrosodás mélysége és romlik a búza télállósága. A kalászt hozó hajtások a produktív mellékhajtások, a nem termő mellékhajtások pedig az inproduktív mellékhajtások.

A búzának szalmaszára van, amit a csomók (nodusz) szártagokra (internodium) tagolnak. A szártagok belül üregesek.. A szalmaszáron 4-6 csomó és 5-7 szártag található. A lomblevél a levélhüvelyből, a levéllemezből, nyelvecskéből és fülecskékből áll.

A levélhüvely módosult levélalap, a szártagot öleli körül lazán vagy szorosan. A szorosabb levélhüvely megvédi a szárat a rovarok (búzalegyek) kártétele ellen. A levélhüvely legfontosabb szerepe a szár szilárdításában van, ha a levélhüvely elszárad vagy valamilyen kártétel következtében elpusztul, a búza megdőlhet.

 


A levéllemez a levélhüvely folytatása, 10-30 cm hosszúságú és 5-15 mm szélességű. Az erezet párhuzamos lefutású, középen a középér található, ez a legfejlettebb ér. A levéllemez alakja változatos: szálas, szálas-lándzsás illetve lándzsás.

A nyelvecske a levéllemez és a levélhüvely találkozásánál helyezkedik el. A nyelvecske lemeze hártyás, fehérlő, a szélén szabálytalanul csipkés. A levéllemez két fülecskében végződik. A fülecske segítségével lehet a kalászos gabonákat fejlődésük kezdeti időszakában megkülönböztetni (1. ábra).

 
1. ábra A zab, rozs, búza, és árpa fülecskéje (Gazda ABC)

A búzának füzéres füzér összetett virágzata van, kalásznak hívjuk. A kalász hosszúsága 7-9 cm, igen fontos alaktani bélyeg a kalász tömöttsége. Egy kalászban 15-20 db kalászka található. A kalászkák a kalászorsón egymással szemben két sorban ülnek. A kalászka tulajdonképpen egyszerű virágzat (füzér), kalászkatengelyből, fellevelekből (pelyva és toklász) és virágokból áll (2. ábra). A kalászkatengelyen 2-9 tengelypadka van, ezen ülnek a virágok. A pelyvák a virágzat, a toklász pedig a virág fellevelei. A kalászkában két pelyva található.
 
 
2. ábra A kalászka szerkezete

A kalászkában minden virágot két toklász vesz körül, a külső toklász mindig hosszabb, mint a belső toklász. A külső toklász csúcsi része lehet hegyben (tarbúzák) vagy 1-15 cm hosszúságú szálkában végződő (szálkás búzák). A szálka a külső toklász függeléke.

A búza kalászkáiban 8-9 virágkezdemény fejlődik, általában az alsó 3-5 virág válik termőképessé - a tápanyagellátás van legnagyobb hatással a virágok számára.

A búza szemtermése egyetlen termőlevélből (felső állású magház) kialakult száraz, zárt termés. Egyetlen mag található benne, a maghéj és a terméshéj szorosan összenőtt. A szem hátoldala domború, sima felületű. A hasoldala a szem belseje felé betüremkedett (a termőlevél szélei befelé görbültek), ez a hasi barázda. A hasi barázda fontos fajtabélyeg, de nagyon lényeges az őrlés szempontjából is. A széles és mély hasi barázda kevesebb liszt kiőrlését teszi lehetővé. A hazai búzák általában zömökök, középhosszúak. A búza ezerszemtömege 21-55 g.