Származása, jelentősége, felhasználása

A búza az emberiség egyik legelterjedtebb és legrégebben termesztett növénye. Termesztésének jelentőségét az emberiség élelemmel való ellátása mellett a búza igen nagy alkalmazkodóképessége jelenti. A mérsékelt égövű területek országaiban foglalkoznak legnagyobb területen termesztésével, de gyakorlatilag a trópusok, sivatagok és a sarkvidéki területek kivételével mindenütt előfordul. A világ több mint 120 országában több mint 270 millió hektáron foglalkoznak termesztésével. A világ búza vetésterületének 90 %-án a közönséges búzát, 10 %-án pedig a keményszemű (durum) búzát termesztik.

Magyarországon az 1920-30-as években 1,5-1,6 millió hektáron termesztettek őszi búzát 1,3 t/ha-os termésátlaggal. A termesztéstechnológia, a gépesítés fejlődése, az új fajták termesztésbe vonása és a műtrágyázás alkalmazása eredményezte a későbbi évek jelentős termésnövekedését. Az utóbbi években 1,1-1,2 millió ha az őszi búza vetésterülete, a termésátlag 4,5-5,5 t/ha.

A búzaszemben kb. 13,0% nyersfehérje, 1,9% nyerszsír, 1,9% rost, 68,5% szénhidrát, 1,7% hamu található. Jelentős a B1-vitamin-tartalma is, 0,61 mg.

A szem szárazanyagának kb. 60%-át a keményítő alkotja. A búzafehérje egy része a liszt vízzel történő keverésekor rugalmas, nyújtható anyaggá alakul, ez a sikér. A sikér határozza meg a kenyér rugalmasságát, térfogatát, lyukacsosságát. A sikér minősége meghatározza a sikérváz rugalmasságát, ellenálló-képességét, a liszt vízfelvevő-képességét. A sikérben gazdagabb búzából jobb minőségű liszt őrölhető, a gyengébb lisztekkel összekeverve javítják a gyengébb sikértartalmú liszteket. A sütő- és tésztaipar a nagyobb sikértartalmú, az édesipar pedig a gyengébb sikértartalmú lisztet igényli.

A hamualkotó anyagok (foszfor, kálium, kalcium, magnézium, cink, réz, és mangán) főleg a héjban és a csírában találhatóak. Minél barnább színű a liszt, annál több héjrészt tartalmaz, amiben több a hamualkotó.

A búza legalapvetőbb felhasználási módja, hogy magját a malomipar lisztté őrli, ebből kenyér és tésztafélék készülnek. Az állattenyésztés számára nélkülözhetetlen abraktakarmány. Magyarországon a megtermelt gabona felhasználása: 48, % takarmány, 22,2% export, 10,1% élelmiszer, 12,1% egyéb ipar és 6,9% vetőmag. A növény hasznosítási lehetőségei az 1. táblázatban láthatóak. 

1. táblázat A búzanövény hasznosítása

Szem

Szalma

Szalma-

törmelék

Élelmiszeripar

Keményítőipar

Takarmányipar

Sütőipar

Élelmiszeripar

Takarmány

Cellulózipar


Tésztaipar

Textilipar


Fűtőanyag

Fűtőanyag

Reggeli ételek

Papíripar



Takarmányipar

Tápszerek

Műanyagipar



Vegyipar

Vitális glutén

Fermentációs ipar