Származása, jelentősége, felhasználása

A repce a keresztes virágúak (Brassicaceae) családjába, a Brassica nemzetségbe tartozik (rokon növények még a réparepce, karórépa, tarlórépa, feketemustár, káposzta). A káposztarepcének őszi és tavaszi változata van, Magyarországon kizárólagosan az őszi változatot termesztik.

A káposztarepce ősi alakja nem ismert a kutatók előtt, csupán elvadult alakjai maradtak fenn, öntermékenyülésük tette lehetővé fennmaradásukat. Feltételezett őshazájának Dél-Nyugat-Európát, Észak-Afrikát, Ázsiát tekintik. A káposztarepce valószínűleg a káposzta és a kerekrépa természetes kereszteződéséből származik, ennek a lehetőségét az ókorban-középkorban történő együttes termesztésük biztosíthatta.

Az európai kontinensen kb. a XIII. sz-tól találkozhatunk a repcével, főleg azokban a nyugati (hűvösebb éghajlatú) országokban termesztették, ahol a napraforgó nagyobb hőigénye miatt nem volt vethető. A XII-XIII. sz-tól a keresztes hadjáratok után az addigi olivaolaj helyett a repceolajat („Rüböl") használták világítóolajként a templomi örökmécsesekben.

Jelenleg a világon több mint 26 millió ha-on termesztik a repcét, termésátlaga 1,5 t/ha, az évenként megtermelt repcemag mennyisége megközelíti a 45 millió tonnát Magyarországon az utóbbi években vetésterülete meghaladta a 200 ezer ha-t, termésátlaga 1,5-2,0 t/ha.

A repceolajat időszámításunk előtt főleg világításra használták. Olaja nem száradó olaj, ez tette lehetővé világításra történő felhasználását a korszerűbb világítóanyagok (petróleum, világítógáz) megjelenéséig. A XX. sz-ban lendült fel ismét a repce termesztése, ekkor már az étkezésben étolajként hasznosították. Ipari hasznosítása is kiszélesedett: a nehéziparban a kohászatban, acélöntéskoredzőfolyadék szerepelt, fémmegmunkálások során edző-hűtőfolyadék a repceolaj. Nyersanyaga a festék-, szappan-, és mosószergyártásnak, segédanyag a textil-, bőr-, gumi- és műanyagiparban. A gumigyártásban során kénnel keverve kaucsukszerű anyagként, a hadiiparban pedig nitroglicerin gyártására használják. Különböző kozmetikai cikkek, kenőcsökmargaringyártásra történő felhasználását. mint alapanyaga. Az olvadáspontjának megváltoztatása lehetővé tette

Az olaj kinyerési technológiájának fejlődése valamint az erukasav-mentes fajták biztosítják a repce-olaj egyre nagyobb mértékű étkezési olajként történő felhasználását.

 

A hagyományos, erukasavat tartalmazó fajták olajának fogyasztása pajzsmirigy- és érrendszeri megbetegedéseket okoz. Az újonnan előállított erukasav-mentes fajták olaja már megfelel az élelmezés-egészségügyi előírásoknak, az északi és nyugati országok zsiradék-szükségletük nagyrészét ma már repceolajból fedezik. 250 kg repcemagból kb. 100 kg olaj állítható elő.

A repce mézelő növény, 1 ha területről 100-200 kg méz nyerhető.

Az újabb kutatások energia- és tüzelőanyag-forrásként (biodízel) irányítják a repcére a figyelmet.

Beltartalma: Az őszi káposztarepce magja 40-50 % olajat tartalmaz (a tavaszi változat olajtartalma 40 %). A repceolaj színe aranysárga, nem száradó, a levegőn folyékony marad, viszont elég könnyen avasodik. A repceolaj főleg telítetlen zsírsavakat tartalmaz (zömében olajsavat), a telítetlen zsírsavak fogyasztásának nagy a jelentősége az egészséges táplálkozásban.

A repce felhasználhatóságát az olajban található erukasav-mennyisége határozza meg. Az erukasav mind az emberi, mind az állati szervezet számára káros (pajzsmirigy- és érrendszeri megbetegedéseket okoz, carcinogén - rákkeltő hatású). A nagy mennyiségben (45 %) erukasavat tartalmazó fajták kizárólagosan ipari célra használhatóak. Az 1970-80-as években előállított fajták erukasav-tartalma 2-5 % volt, napjainkban az újabb nemesítésű fajták (ún. „00" duplanullás) már 1 %-nál kevesebb mennyiségben tartalmazzák az erukasavat, így ezek minden káros következmény nélkül emberi fogyasztásra használhatóak (az alacsony erukasav-tartalom mellett növeli ezen fajták értékét, hogy alacsony a glükozinolát-tartalmuk is, ami nagyobb mennyiségben fogyasztva mérgezést okozhat).

A repcemagból az olaj kinyerése után visszamaradó repcedara vagy repcepogácsa értékes fehérjéket tartalmaz, az egyik legkedvezőbb és legolcsóbb takarmánykiegészítő, a repcedara fehérjetartalma kb. 38-40 %. A repcemag (főleg a héj miatt) kb. 12-17 % nyersrostot is tartalmaz, a nyershamu-tartalom 7,0-8,8 %.