Származása, jelentősége, felhasználása

A cukorrépa az egyik legfiatalabb kultúrnövényünk, termesztése időszámításunk előtt kétezer évvel Mezopotámiában, a Tigris és Eufrátesz partvidékén kezdődhetett, mint leveles répa.

Az ókori Görögországban főzelék- és gyógynövényként fogyasztották levelét, gyökerét. Itáliában az alsóbb népréteg fő eledele a répa volt. A római császárság kori orvosi munkákban is szerepel a répa, mint gyógyító növény.

Európában a XII. századtól fokozatosan vált ismertté. Németországban kolostorok, egyházak kertjében termelték, böjti eledelként fogyasztották, de Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában is ismert volt. Oroszországba, Lengyelországba és Litvániába Nyugat-Európából került be a répa, főzeléknövényként hasznosították.

Szántóföldi termesztése a XVI-XVII. században kezdődött meg. Marggraf német vegyész 1747-ben mutatta ki, hogy a cukorrépa gyökerében cukor található, és ez a cukor megegyezik a cukornádból származó cukorral. A világ első répacukor-gyárát a sziléziai Cunernben 1802-ben építették fel.

Hazánkban a XIX. század végén lendült fel a répa termesztése, új fajtákat hoztak be, javult a termesztéstechnológia, újabb cukorgyárak épültek. 1880 körül a magyarországi cukorgyárak a legnagyobb cukortermést érték el a világ összes répacukor gyára közül. A hazai cukor-előállítás már fedezte a teljes hazai szükségletet, sőt felesleg is maradt.

Ma a világ cukorszükségletének 65-70%-át cukornádból, 30-35%-át pedig cukorrépából állítják elő.

 

A cukorrépa összetétele

A cukorrépa gyökere átlagosan 75% vizet és 25% szárazanyagot tartalmaz. A cukortartalom (szacharóz) 17%, a nemcukor anyagok (növényi savak sói, fehérjék, aminósavak, betain, invertcukor, glükozidok, zsír, gyantaanyagok, nyálkaanyagok, enzimek, hamuanyagok stb.) 8% mennyiségben találhatóak a répagyökérben.

A cukor kinyerhetősége és minősége szempontjából legfontosabb nemcukor anyagok: α-amino-nitrogén (alfa-amino-nitrogén), kálium (K) és nátrium (Na) (ezek gátolják a cukor kinyerhetőségét). A répagyökér cukortartalma mellett a káros nemcukor anyagok határozzák meg a kinyerhető cukortartalmat. A kinyerhető cukortartalom (Rheinfeld-képlet):

Cukortartalom - (0,343 (K+Na) + 0,094 x α-amino N + 0,29)

Egy tonna répából 80%-os kihozatallal számolva kb. 128 kg cukor állítható elő. A cukortartalom kinyerését az α-amino-nitrogén-tartalom gátolja. A nagy oldható hamutartalom szintén rontja a répa minőségét (a kálium és a nátrium akadályozza a cukor kristályosíthatóságát). A feldolgozás után 60 kg száraz répaszelet és 50 kg melasz (a melasz a cukor kinyerése során az utolsó kristályosítási fokozat leválasztott szörpje) képződik. A répaszelet állatok takarmányozására, a melasz pedig takarmányozásra és szeszipari feldolgozásra hasznosítható.