Származása, jelentősége, felhasználása

A napraforgó elsődleges származási helyeként Észak-Amerika nyugati részét jelölik meg a kutatók. I. e. 3 000-ben Arizonában, New Mexikóban már ismerték a napraforgót. A napraforgó 1510-ben került Európába, egyaránt a vad- és kultúrváltozata is. Nyugat-Európában kb. kétszáz éven keresztül dísznövényként termesztették. 1716-ban Bunyan angol patikus jelentette be a londoni szabadalmi hivatalba, hogy a napraforgó magja olaj kivonására alkalmas.

Magyarországon is a XVII. századig kerti dísznövényként termesztették, az első növénykatalógusban Flos solis néven szerepeltette Heindel Ferdinánd, aki pozsonyi kertjében termesztette. Az 1863-as aszály hívta fel a figyelmet a napraforgó termesztésére, a napraforgót nem pusztította el a súlyos vízhiány. Jelenleg Magyarországon kb. 500 ezer ha-on termesztik, 1,7-2,5 t/ha-os átlagterméssel.

Felhasználása: A napraforgó olajtartalma 35-56 %, az újabb hibridek már a 60 %-ot is megközelíthetik. A kaszatban lévő olajok nagy energiatartalmúak, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen esszenciális tápanyagok, zsírban oldható vitaminok vivőanyagai. Az olaja telítetlen zsírsavakban gazdag, főleg olaj- és linolsavat tartalmaz (az összes zsírtartalom 90-92 %-a), ami az egészséges táplálkozásban nagyon fontos. A napraforgó kaszat nyersfehérje-tartalma 17 % (9-24 %).

Az olaj kinyerése után 100 kg kaszatból kb. 30 kg olajpogácsa marad vissza, ennek fehérjetartalma 50 %. A fehérje mellett zsírokat, ásványi sókat is tartalmaz, takarmányozásra használható.

Az alacsonyabb olajtartalmú napraforgó kaszat madáreleségként hasznosítható, ill. sertések takarmányozására fordítható.

A korszerű hántolási technológia elterjedésével növekszik a nagy kaszattömegű étkezési napraforgó sütőipari és a cukrászipari felhasználása, de a légmentes csomagolású, hántolt, pirított napraforgómag fogyasztása is jelentős.

A napraforgó tányér 15-24 %, a szár 4-7 % pektint tartalmaz, amit gélképző anyagként az élelmiszeripar használ fel (pl. lekvárokban, dzsemekben).

A visszamaradó kaszathéj kérődzők takarmányozására alkalmas (4 % nyersfehérje, 0,5-2 % zsír, 50 % nyersrost, 2,5 % ásványi anyag található benne). A műanyagipar furfurolt készíthet a kaszathéjból.

Peruban az indiánok, a táplálkozás mellett, különböző gyógyászati célokra is használták. Magyarországon a napraforgószár vizes kivonatából készül a Helia-D kozmetikumcsalád.