Termesztési technológiája

Vetésváltás

A cukorrépa nagy vízigényű növény, ezért az elővetemény megválasztásakor azt is figyelembe kell venni, hogy az milyen mértékben használja fel a talaj vízkészletét, mennyi marad utána a cukorrépa számára.

A cukorrépa igényes az előveteménnyel szemben, a vetésváltás szabályait be kell tartani. Ugyanarra a területre 4-6 év múlva lehet visszavetni, ennek egyik fontos oka a répa-fonálféreg (Heterodera schahtii) felszaporodása.

A cukorrépa előveteménye korai, nyáron betakarításra kerülő növény legyen, hogy a szükséges talajmunkákat időben el lehessen végezni.

Ne legyen előveteménye a cukorrépának olyan növény, amelyik nitrogénben gazdagítja a talajt (pillangós, hüvelyes növények). Olyan növényt se vessünk a cukorrépa előtt, amelyik sok káliumot használ fel (burgonya). A répa érzékeny az elővetemény termesztése után visszamaradó vegyszermaradványokra, tartamhatású gyomirtó szerekkel kezelt területet ne válasszunk.

Jó előveteménye a cukorrépának az őszi búza és az őszi árpa. Legkedvezőbb növényi sorrend a borsó - őszi búza - cukorrépa. A gyomok elleni védekezés és a vízellátás szempontjából jó vetésváltás a kalászos - kalászos - cukorrépa sorrend.

Vízgazdálkodási szempontból kevésbé kedvező, ha a répát megelőző őszi búzát részleges monokultúrában termesztett kukorica vagy évelő pillangós, lucerna után vetik.

Tápanyagellátás

A cukorrépa a gyökértermés képzéséhez jelentős mennyiségű tápanyagot vesz fel a talajból. A kijuttatott trágyák mennyiségét és a kijuttatás idejét úgy kell meghatározni, hogy a répa tenyészidejének egyes szakaszaiban mindig álljon rendelkezésre kellő mennyiségű, felvehető formában jelenlévő tápanyag a nagy gyökértermés eléréséhez, de a tápanyagellátás ne okozzon minőségromlást. A megfelelő mennyiségű és arányú tápanyag fokozza a répa termésbiztonságát, javul a növények szárazságtűrése, betegségekkel szembeni ellenállóképessége.

A cukorrépa fajlagos tápanyagigénye

(1000 kg fő- és melléktermék képzéséhez a talajból felvett mennyiség)

A hektáronként kijuttatandó műtrágya

mennyisége átlagosan

N: 2,0-3,5 kg/1000 kg

P2O5: 1,5-2,0 kg/1000 kg

K2O: 3,0-5,5 kg/1000 kg

CaO: 1,0-1,5 kg/1000 kg

MgO: 0,8-1,0 kg/1000 kg

80-120 kg/ha

100-120 kg/ha

150-180 kg/ha

Alapesetben a foszfor- és káliumműtrágyákat ősszel egy adagban, az alaptalajművelés előtt kell kijuttatni, majd a talajba forgatni. A nitrogénadag 30-40%-át ősszel, 60-70%-át tavasszal a vetés előtt kell kiszórni. A megosztásnál figyelembe kell venni a tervezett cukorrépa-termés nagysága mellett a talaj tulajdonságait, az előveteményt és az istállótrágyázás időpontját, mennyiségét is.

A cukorrépa kalciumigényes növény, 1,5-2,0 t/ha mésztrágya kijuttatását meghálálja. A kalcium a talajba szivárgó vízzel a mélyebb rétegekbe mosódik, ezért a mésztrágyákat (mészkőpor, cukorgyári mésziszap) az alapművelés után, a talaj felületére kell kiszórni és a felső 5 cm-es rétegbe kell bedolgozni a szántás elmunkálásakor. A mésztrágyázás hatására növekszik az elérhető gyökértermés nagysága, javul a többi tápelem felvétele, segíti a talajból a nitrogén feltáródását. A mésztrágyázás kedvező hatása a talajszerkezet javulásában is megmutatkozik.

Egyéb tápelemek: A klór kedvezően befolyásolja a növény vízháztartását. A kén legnagyobb szerepe a kéntartalmú aminosavak felépítésében van, de részt vesz a növény anyagcseréjében is. A mikroelemek (vas, réz, bór, mangán, cink) is szükségesek a nagy gyökértermés képzéséhez. Kiemelkedő jelentősége a bórnak van, részt vesz a szénhidrátok képzésében és szállításában, hat a gyökerek fejlődésére. Nem kielégítő bór-ellátás esetén romlik a répa vízháztartása. A bór-hiány tünete a répa szívrothadása (a legfiatalabb levelek feketednek, elhalnak). Bór-hiányt okozhat a nagyadagú meszezés is, mert a lúgos kémhatású talajokban csökken a bór felvehetősége.

Talajművelés

A cukorrépa talajművelésével mélyen lazított, a vetés idejére kellően ülepedett, beéredett, elegendő vizet, nedvességet tartalmazó talajállapotot kell biztosítani. Korán lekerülő elővetemény betakarítása után azonnal tarlóhántást kell végezni. A tárcsával vagy kultivátorral sekélyen végzett tarlóhántást gyűrűshengerrel zárva tömörítjük a talaj felső néhány cm-es rétegét. A minél hamarabb végzett tarlóhántás a talaj nedvességének megőrzése céljából fontos. A tarló ápolásával a kelő gyomnövényeket is elpusztítjuk.

Ősszel 30-35 cm-es mélyszántás elvégzése szükséges. Amennyiben középmély lazítást alkalmazunk (40-45 cm mélységben), elegendő egy 18-20 cm-es szántás, amit 15-20 napon belül kell elvégezni. A szántást célszerű a talajlazítás irányára merőlegesen végezni. Tavasszal a magágyat minél kevesebb munkaművelettel, kevés taposással, korán kell elkészíteni, ezért a szántást célszerű ősszel elművelni.

Tavasszal, amint a talaj állapota lehetővé teszi, elő kell készíteni a magágyat. A répa igényének megfelelő, a vetésmélységben jól elmunkált, kellően laza és nyirkos magágyat egy-kétszeri 5-6 cm mélységben végzett kombinátorozással lehet elkészíteni. A vetés előtt (presowing) kijuttatandó gyomirtó vegyszereket is be lehet vele dolgozni a talajba.

Jó minőségű magágy készíthető különböző kompaktorokkal is. A kompaktor keverő-porhanyító hengerborona és a vetésmélységben tömörítő hengerborona kombinációja, amivel a műtrágyát, növényvédő szert is kellő mélységben lehet a talajba keverni, valamint alkalmas egyenletes felszínű, vetésre megfelelő magágy kialakítására.

Vetés

A cukorrépa vetésideje, a vetés minősége határozza meg a répa kelését, fejlődését, a növényállomány kiegyenlítettségét, egyöntetűségét, összességében a termés nagyságát. A vetés során elkövetett hibák a későbbiekben már nem javíthatóak.

Vetésre drazsírozott vetőmagot használnak. A répamagot koptatás és kalibrálás (méret szerinti osztályozás) után burkolóanyagokkal és csávázó szerekkel közel gömb alakúvá formálják. Ez a drazsírozott vetőmag alkalmas a szemenkénti vetőgépekkel történő vetésre.

A répa vetése akkor kezdhető, ha a talaj felső 5 cm-es rétegének hőmérséklete eléri a 6-8 °C-ot. Magyarország melegebb, déli részein március végén, a hűvösebb országrészekben április elején vethető a répa. Hidegebb talajban vagy a vetés utáni lehűléskor a csírázás, kelés elhúzódik, nagyarányú lehet a kipusztulás. Az optimális időben elvetett répa gyorsan csírázásnak indul, egyöntetű lesz a kelés.

A cukorrépát 45 cm-es sortávolságra 3-4 cm-es mélységbe kell vetni. Az egyenletes vetésmélység a biztosítéka, hogy majd betakarításkor a répák egyenletes magasságúak lesznek, a fejezéssel csak a leveles répafej kerül eltávolításra.

A megfelelő termésnagyság eléréséhez hektáronként 80-100 ezer tő szükséges betakarításkor. Az egy hektárra szükséges vetőmagmennyiséget „U"-egységben határozzák meg (Unit = egység). 1 U-egység 100 ezer magot jelent.

23. táblázat A cukorrépa vetési útmutatója helyrevetés esetén
 

Megnevezés

Adatok

Megjegyzés

Vetési idő

Sortávolság (cm)

Vetésmélység (cm)

Vetőmag (U-egység)

Tőszám (ezer tő/ha)

III. vége, IV. eleje

45

3-4

1,2-1,4

80-100

Talajhőmérséklet: 6-8 oC.

1 U egység = 100 ezer mag

A répa vetésénél három vetési mód ismert.

Helyre vetés: a mag csírázóképessége haladja meg a 85%-ot. A tőtávolság 15-16 cm, a vetőmag-szükséglet 1,2-1,4 U. A helyrevetés nagyon gondos talajmunkát, kiváló talajállapotot és egyenletes vetést igényel. Kézi tőszámbeállítás nem szükséges, a végleges tőállománynak megfelelő mennyiségű mag kerül elvetésre. Ma már az üzemek kizárólagosan a helyrevetést alkalmazzák.

Fellazított vetés: a magvakat 8-10 vagy 10-12 cm-es tőtávolságra vetik, a szükséges vetőmag mennyisége 1,8-2,0 U. A szükséges tőállomány kézi tőszámbeállítással alakítható ki.

Sűrű vetés: a gyengébb (75-80%) csírázóképességű magok 4-6 cm-es tőtávolságra kerülnek elvetésre. A szükséges vetőmagmennyiség 3,8-4,5 U-egység. A szükséges tőállományt kézi beállítással kell kialakítani, igen nagy a kézimunkaerő-szükséglete.

Növényvédelme

A cukorrépa betegségei

A cukorrépa élettani betegségei

Levélszáradás

A levélszáradás kialakulásakor a növény újabb leveleket fejleszt, ezáltal a gyökértől von el tápanyagokat. A tenyészidő meghosszabbodik, akár 30 %-os termés és 3-5%-os cukortartalom-veszteség is bekövetkezhet.

A betegséget előidéző környezeti tényezők: A tünetek kialakulásában szerepet játszik a talaj átmeneti vízhiánya, illetve tápanyaghiánya. Egyes talajban élő gombafajok toxinjai is kedveznek a levélszáradás kialakulásának.

Védekezési lehetőségek: Fontos a talaj megfelelő nedvességtartalmának megőrzése a tenyészidőszakban. A kezdeti kedvező fejlődési erély biztosításával a tünetek kialakulásának esélyét csökkenthetjük. A növény juvenilitását elősegítő vegyi anyagok, illetve a lombtrágyák kedvező hatásúak a betegséggel szemben.

Szívrothadás

Súlyos károkat is okozhat, védekezés nélkül 50-70%-os termésveszteség is felléphet.

A betegség tünetei: Nyár közepén a répa központi levelei elszáradnak, a répafej központi része megfeketedik, rothad, üregessé válik. A répafej kerületén új levelek képződnek, a betegség elhatalmasodásával a répatest zsugorodik, töpped.

A betegséget előidéző környezeti tényezők: Oka a talaj bórhiánya vagy a bórfelvétel gátlódása.

Védekezési lehetőségek: Savanyú kémhatású bórtartalmú alaptrágyák vagy lombtrágyák használata. A talaj vízellátásának javítása csökkenti a betegség kártételét.

A cukorrépa vírusbetegségei

Rizománia (Beet necrotic yellow vein virus)

Magyarországon az utóbbi időben terjedt el, azóta jelentős terméscsökkenést okoz a fertőzött táblákon.

A betegség tünetei: A leveleken világoszöld, mozaikos foltok jelennek meg, a levél fonnyad. A gyökéren jellegzetes oldalgyökér-képződés indul meg, ami miatt a répa „szakállasnak" tűnik. A répatestet kettévágva barna edénynyalábgyűrű-elhalás látható.

A vírus terjesztésében nagy szerepe van a Polymyxa betae nevű, a talajban élő gombafajnak. de fonálférgek útján is terjed.

Védekezési lehetőségek: A vetésváltás betartása, illetve toleráns fajták termesztése.

Répamozaik (Beet mosaic virus)

Jelentős cukortartalom-veszteséget okoz, a gyökértermés mintegy 30%-kal csökken a fertőzés következtében.

A betegség tünetei: A fej közepén lévő fiatal levelek mozaikosan sárgulnak, az erek kivilágosodnak. Később a levelek fodrosodnak, súlyos esetben el is halnak.

Védekezési lehetőségek: A vírusvektor levéltetvek elleni védekezés illetve a gyomnövények irtása.

A cukorrépa gombabetegségei

Répagyökérfekély

A tünetek kialakulásában több gombafaj is szerepet játszik, ezek közül vannak maggal terjedők (Phoma betae, Alternaria tenuis), valamint talajból fertőzők (Fusarium spp., Pythium debarianum, Rhizoctonia solani) egyaránt. Kártételük olyan súlyos is lehet, hogy a vetés kipusztul, de gyakran okoz 40%-ot meghaladó tőpusztulást. A fertőzést túlélő répák kicsik maradnak, betakaríthatatlanok.

A betegség tünetei: A fiatal répán az elsődleges gyökerek elrothadnak, a szik alatti szárrész és a gyökér feketésbarnán, vizenyősen rothad. Később az edénynyalábok elhalnak, megfeketednek, a répa nyaki része elvékonyodik.

Védekezési lehetőségek: Egészséges, csávázott vetőmag vetése. A répa zavartalan kezdeti fejlődésének biztosítása elengedhetetlen fontosságú.

Répaperonoszpóra (Peronospora schachtii)

A hazánkban is jelen lévő kórokozó, évjáratonként változó kárt okoz. Áttelelő magrépákon szaporodik fel enyhe teleken.

A betegség tünetei: A fertőzött magokból fejlődő csíra elpusztul. A fiatal répák satnyulnak, kipusztulnak. A kifejlett répán a belső fiatal leveleken sárguló foltok jelennek meg, később a levelek fodrosodnak, zsugorodnak. A levélnyél rövid marad, a zsugorodott levelek fonákán szürkésfehér penészgyep jelenik meg.

Védekezési lehetőségek: A magtermő és az ipari répát térben izolálni kell. Fontos a vetésváltás betartása, a répa legalább 5 évig ne kerüljön önmaga után. A tünetek megjelenésekor felszívódó fungiciddel kell védekezni.

Cerkospórás levélragya (Cercospora beticola)

A cukorrépa legjelentősebb levélbetegsége hazánkban, minden évben védekezünk ellene. Jelentős, akár 40%-os cukorveszteséget is előidézhet.

A betegség tünetei: Az idősebb leveleken szürkésbarna, kör alakú foltok jelennek meg, szegélyük vöröses színű. Amennyiben a fertőzés elhatalmasodik, a teljes levél elpusztul, ezáltal a növényt újabb levelek növesztésére serkenti.

Védekezési lehetőségek: Az 5 éves vetésváltást feltétlenül be kell tartani, illetve a növényi maradványokat alá kell forgatni. Fontos a levelek jó kondíciójának megőrzése. A tünetek megjelenésekor fungicides védekezést kell alkalmazni, általában többszöri permetezés szükséges. A rezisztenciára nemesítés nagy eredményeket ért el a kórokozóval szemben, már rendelkezünk toleráns fajtákkal is.

Répalisztharmat (Erysiphe communis)

Az utóbbi években jelentősége fokozatosan nő, védekezés nélkül nagy károkat okoz.

A betegség tünetei: Az idősebb levelek felületén piszkosfehér micéliumbevonat jelenik meg, mely kézzel ledörzsölhető. Később a gomba károsítása nyomán a levél elsárgul, majd leszárad.

Védekezési lehetőségek: Megegyezik a cerkospórás levélragyánál felsoroltakkal. Rezisztens fajták jelenleg még kevésbé ismertek a köztermesztésben.

A cukorrépa kártevői

A talajlakó kártevők (cserebogarak pajorjai, pattanóbogarak drótférgei) már a keléstől kezdődően előszeretettel károsítják a répa gyökerét, súlyos esetben a csíranövények pusztulását okozzák. A károsítás a tenyészidő folyamán is folytatódik, a répatesten odvas rágások láthatók. Rágásuk nyomán gyakran rothadás indul meg a talajban.

Répa-fonálféreg (Heterodera schachtii)

Hazánkban is általánosan elterjedt kártevő. Főként mélyebb fekvésű táblákon okoz problémát.

Károsítás: A növény folyamatosan oldalgyökereket fejleszt a károsítás nyomán. A „szakállas" répa súlya és cukortartalma csökken. A levelek hervadnak, fonnyadnak. Az apró mellékgyökereken megtalálhatók a fonálféreg cisztái.

Védekezési lehetőségek: Leghatékonyabb védekezés a legalább 6 éves vetésváltás. A gyomgazdanövényeket irtani kell. A vegyszeres talajfertőtlenítés gyérítőleg hat rájuk.

Répa-levélbarkó (Lixus scabricollis)

Egyes években nagy kárt okoz. Az imágó a kelő növényeket tarra rághatja, a levélkárosítás nyomán a répa tömege csökken.

Károsítás: A bogár kelés után a csíranövények leveleit, később a fej közepén lévő fiatal szívleveleket lyuggatja. A károsított levelek fonnyadnak, sárgulnak.

Védekezési lehetőségek: A fertőzött növényi részek alászántása sok imágót pusztít el. Tavasszal célszerű korán vetni és a répa kezdeti fejlődését elősegíteni.

Lisztes répabarkó (Cleonus punctiventris)

Magyarországon mindenütt előfordul, az imágók különösen száraz, napsütéses tavaszokon a kelő, vagy már kikelt répát teljesen megsemmisíthetik.

Károsítás: Az imágó károsít, a kelő répa föld feletti leveleit teljesen elpusztíthatja akár néhány nap alatt. A lárva a répatesten barázdákat rág, ami miatt a növények fonnyadnak.

Védekezési lehetőségek: A korai vetés csökkenti a kártételét. A talajfertőtlenítő szerek némi védettséget nyújtanak a kártevő ellen csakúgy, mint a felszívódó rovarölő szeres csávázás. Az imágók tömeges megjelenésekor inszekticidekkel védekezni kell.

Fekete barkó (Psalidium maxillosum)

Főként hűvösebb tavaszokon okoz nagyobb károkat, súlyos esetben tarrágás is előfordulhat. Az imágó a kelő vagy fiatal répán szabálytalan alakú karélyozást végez. Már 3-4 °C hőmérsékletnél előjön. Amennyiben a kártevők száma 2-3 db/m2, a vegyszeres védekezést meg kell kezdeni.

Répabolha (Chaetocnema tibialis)

Száraz tavaszokon a répa egyik legveszélyesebb károsítója, gyakran újravetést is indokolhat a kártétel mértéke.

Károsítás: Az imágók már kora tavasszal károsítják a csírázó cukorrépát. A tenyészőcsúcsot már a talajban lerághatják. A kikelt növény levelein sűrű, 1-2 mm átmérőjű lyukakat rágnak, az erősen rágott növény elhervad a megnövekedett párologtatás miatt főként meleg, száraz tavaszokon. Később a szívleveleken okoz hasonló kárt.

Védekezési lehetőségek: A felszívódó rovarölő szeres csávázás 1-2 hétig védelmet nyújt a répabolha ellen. A talajfertőtlenítő szerek hasonló védelmi időtartamot biztosítanak. A kártételek észlelésekor rovarölő szeres védekezés indokolt lehet az egyedszámtól függően.

Fekete répa-levéltetű (Aphis fabae)

A magyarországi répatermesztés jelentős kártevője. A megtámadott répa termésvesztesége az 50%-ot is meghaladhatja. Súlyos károkat okozhat a vírusok terjesztésével.

Károsítás: A fiatal levelek a szívogatás hatására deformálódnak, súlyos kártétel esetén a répa elpusztul. A levéltetvek mézharmata más gombák megtelepedését is lehetővé teszi.

Védekezési lehetőségek: A répa védelmét az első levéltetvek megtelepedése után 2 héten belül kell elkezdeni felszívódó hatású rovarölő szerekkel.

A levélzetet nagymértékben károsíthatják a nyár folyamán a bagolylepke hernyók. Hazánkban a gamma-bagolylepke (Autographa gamma) lárvái okozhatnak nagy kárt. A bagolylepkék hernyói nappal a levelek fonákán hámozgatnak, később a levéllemezen lyuggatnak, karéjoznak. Súlyosabb kártétel esetén csak a vastagabb levélerek maradnak meg.

A cukorrépa gyomnövényei

A gyomnövények jelentős terméscsökkentő hatásuk mellett jelentős cukorveszteséget is okozhatnak. A cukorrépatáblákon megtalálhatóak az ősszel és kora tavasszal csírázó gyomok, többek között a ragadós galaj (Galium aparine), nagy széltippan (Apera spica-venti), a vadrepce (Sinapis arvensis) és a repcsényretek (Raphanus raphanistrum). Komoly problémát azonban a nyárutói egyéves gyomok jelentenek, főként a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), a disznóparéjfélék (Amaranthus spp.), ezek közül is a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus).

A libatopfélék közül leggyakoribb a fehér libatop (Chenopodium album), mely elleni védekezést az is megnehezíti, hogy a cukorrépa rokona, ezáltal a gyomirtók kevésbé károsítják.

Az egyéves kétszikű gyomfajok közül a keserűfűfélék (Polygonum spp.), és a selyemmályva (Abutilon theophrasti) szaporodhatnak el, ez utóbbi megfásodó szárával a betakarítógépek munkáját is akadályozza. Az egyéves egyszikű gyomok közül jelentősebb a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), a köles (Panicum miliaceum), a muharfajok (Setaria spp.), illetve a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis).

Az évelő gyomok közül ki kell emelni a fenyércirkot (Sorghum halepense), az aprószulákot (Convolvulus arvensis), a mezei aszatot (Cirsium arvense). A napraforgó árvakelések (Helianthus annuus) is komolyabb problémát okozhatnak.

Betakarítása, tárolása

A cukorrépa betakarítását technikai érettségben lehet megkezdeni. Technikai érettségben a gyökérben már elegendő mennyiségű cukor található, a répa alkalmas a cukorgyári feldolgozásra. A feldolgozhatósági cukortartalom függ a cukorgyárak technológiájától, a szükséges energia-mennyiségtől, az egy idényben feldolgozható répa mennyiségétől. Magyarországon a répa feldolgozása kb. 80 napig tart, a technikai érettség kb. 14%-os cukortartalmat jelent. Hazánkban a répa betakarítása szeptember közepén, október elején kezdődik.

A biológiai érettségnél a nappal képződött és beépített cukor mennyisége megegyezik az éjszaka ellélegzett, lebontott cukor mennyiségével. A biológiai érettség eléréséig a gyökerek cukortartalma még tovább növekszik. A betakarítás optimális ideje (biológiai érettség) függ az időjárástól, az alkalmazott termesztéstechnológiától és a fajtától, magyarországi körülmények között október közepére esik. Az elérhető minél nagyobb gyökér- és cukortermés érdekében az az előnyös, ha a répák betakarítása a biológiai érettség állapotában kezdődik.

Október közepe után, a hűvösebb időjárásban kevesebbet lélegzik a répa, ez lehetővé teszi, hogy a talajból a kívánatos cukortartalmat elért répákat felszedjék és tárolják a feldolgozásig. Meleg időben történő tárolásnál akár napi 1%-os gyökértömeg és 0,1%-os cukortartalom-csökkenés következhet be. A cukorgyárakban az átvételi árak meghatározásakor a gyökértermés nagysága mellett figyelembe veszik a cukortartalmat is. Az a termelő, aki vállalja, hogy betakarítási időszak elején, még kisebb cukortartalom mellett betakarítja a répát, felárat kap a cukorgyártól. A betakarítást célszerű azzal a táblával kezdeni, amelyiken a legnagyobb cukortartalommal rendelkeznek a répák.

A betakarítás a következő műveletekből áll: 1.) a répa fejezése, 2.) répa kiszedése, rendre rakása, 3.) a répatest felszedése a rendről, szállító járműre rakása, 4.) a leveles répafej gyűjtése, járműre rakása.

Egymenetes betakarítás: a betakarítógép a részműveleteket egy menetben végzi el. A lefejezett cukorrépát a talajból történő kiemelés után saját tartályában gyűjti össze. Nagyon pontos munkaszervezést igényel. Hátránya, hogy akár egyetlen géprész meghibásodásakor az egész munkafolyamat leáll. Egymenetes betakarítógépek: KLEINE RL 200-SF, HOLMER TERRA DOS (hatsoros), ROPA R26.50 (hatsoros), MOREAU GR-4 (hatsoros), STOLL V-202 (kétsoros). P. BARIGELLI B/6 (hatsoros). Egymenetes betakarítás esetén 10-15% lehet a betakarítási veszteség.

Kétmenetes betakarítás: a kétmenetes betakarítógépek (HERRIAU AM6, KLEINE KR-6II, STOLL MRG-6, traktorvontatású rendfelszedő-kocsirakók: HERRIAU SUPER, KLEINE L6) két módon végezhetik a répa betakarítását. 1. Az első menetben megtörténik a répa fejezése, a második menetben pedig a répa kiszedése és szállítójárműre rakása. 2. Az első menetben történik a répa fejezése, kiszedése és rendre rakása, a második menetben a réparend összegyűjtése és járműre rakása. A kétmenetes betakarítás munkaszervezési előnye a szállítójárművek teljesítményének jobb kihasználása. A betakarítási veszteség elérheti a 15-30 %-ot.

A leveles répafejet vagy összegyűjtik és elszállítják (állatok takarmányozására fordítható), vagy a betakarítógép a répa fejezése után a leveles répafejet összeszecskázza és szétszórja a területen.

Hárommenetes betakarítás: az első menetben a gép fejezi a répát, a másodikban kiszedi és rendre rakja, a harmadikban felszedi a rendről és szállítójárműre rakja. A hárommenetes betakarítást régebben alkalmazták Magyarországon, géptípusok: CF-6, CK-6N, CR-6N.