Termőhelyigény

Éghajlatigény

Szárazabb, csapadékszegény körülmények között és télen hideg, hótakaró nélküli területeken a tavaszi káposztarepcét termesztik. Az őszi káposztarepce termesztésére inkább a hűvösebb vagy mérsékelten meleg őszi és kora nyári időjárás a megfelelő. Ilyen körülmények között éri el a tél beállta előtt a 8-10 leveles rozetta állapotot, ami megfelelő gyökérnagysággal párosulva lehetővé teszi a -16 - -20 °C hideg elviselését. Az olyan talajokon, amelyek hajlamosítanak a felfagyásra, ill. megkésett vetés esetén nagymértékű lehet a téli kipusztulás. A repce biztonságos áttelelésére hazánkban azokon a területeken számíthatunk, ahol nagy a valószínűsége a hótakaró kialakulásának (hótakaró alatt a repcét a több napig tartó erős fagy sem károsítja). Főleg abban az esetben csökken a repce fagytűrő képessége, ha a tavaszi regenerálódás után hirtelen ismét -8 - -10 °C-os átmeneti lehűlés következik be. A virágzás idején ismét megnő a fagyérzékenysége. Növekedéséhez és fejlődéséhez 7 °C feletti hőmérsékletet, a télre való felkészüléshez pedig két-három napig tartó +3 és -2 °C közötti hőmérsékletingadozást igényel. Egy őszi levél kifejlődéséhez 5 °C küszöbérték feletti legalább 90 °C hőösszeg, virágzásához pedig 8 °C küszöbérték feletti 190-210 °C hőösszeg szükséges. Tenyészidejében 1700-2500 °C hasznos hőösszegnek kell kigyűlnie (2 °C küszöbérték felett összegezve).

Hosszúnappalos növény, virágzása idején legalább 12 órás nappali megvilágítást igényel, 1300-1500 napsütéses órára van szüksége a megfelelő fejlődéséhez.

 

Vízigény

A repce vízigénye 580-700 mm. Vízigény szempontjából kritikus fenofázisok a repcetermesztésben a kelés - megerősödés (szeptember, október), az oldalhajtások számának kialakulása (május) és június eleje, a becőszám, becőben lévő magok számának és az ezerszemtömeg kialakulásának időszaka. A repce egész ideje alatt igényli a kedvező vízellátást, terméskötődés során pedig a párás (virágzáskor 80 % páratartalom körüli), csapadékos időjárást kedveli. Kis páratartalom esetén a bimbók egy része megtermékenyülés nélkül lehull. Magyarországon nem öntözik a repcét, a termesztett fajták alkalmazkodtak a hazai viszonylag szárazabb körülményekhez.

 

Talajigény

A repce mérsékelten igényes a talaj tulajdonságaival szemben, de megfelelő termésnagyság eléréséhez a középkötött, legalább közepes tápanyag-szolgáltató képességű, 50-60 cm-es termőréteggel rendelkező, 40-50 Arany-féle kötöttségi számú, jó mészállapotú, cserepesedésre nem hajlamos talajokon számíthatunk. A repce a gyengén lúgos kémhatású talajokat szereti, savanyú kémhatású, sekély termőrétegű talajok nem alkalmasak a repce termesztésére (6,5 pH-nál alacsonyabb érték terméscsökkenést okoz). Belvizes terület, ill. homoktalajok szintén nem megfelelőek számára. A téli fagykár megnövekszik az olyan talajokon, ahol az altalaj kötött, és 20-50 cm-es rétegben vízzáró réteg található. Legmegfelelőbb talajtípusok a repce számára a barna erdő-, a csernozjom-, csernozjom réti-, réti csernozjom és réti talajok.