Termőhelyigény

Talajigénye

Az olajlen számára legkedvezőbbek a középkötött vályogtalajok (csernozjom) és középkötött erdőtalajok, melyeken tavasszal a magas talajvíz vagy belvíz nem veszélyezteti a magágykészítést és a vetést. Lényeges, hogy a talaj folyamatosan képes legyen fedezni a növény vízigényét átmeneti szárazabb időszakban is.

 

Éghajlatigénye

Az olajlen melegebb időjárást kedvel, rövidnappalos növény. Az ország déli és keleti tájain vannak olyan hő-, fény- és csapadék viszonyok (arid), melyek elősegítik, hogy az ezermagtömege megközelítse, vagy meghaladja a 8 g-ot, és olajának minősége a termesztési céloknak legjobban megfeleljen.

Az ipari olajlen fajták a legigényesebb szántóföldi növényeink közé tartoznak. Ezért ipari célra alkalmas környezete az Alföld, a Duna-Tisza közének déli része, a Jászság, Budapesttől délre a Duna vonulata és Dél-Dunántúl. Étkezési olajlen fajtáknak megfelel Heves térsége és a Kis-Alföld is.

A lenmag már 2-3 °C-on csírázni kezd, de erőteljes, gyors csírázásához a vetés mélységében (2-3 cm) legalább 7-8 °C-ra van szükség. Kelése után rövid ideig -4 °C körüli fagyot károsodás nélkül elvisel.

Gyengén fejlett gyökérzete miatt a talaj nedvességkészletét rosszul hasznosítja, egyenletes vízellátást igényel. Vízigény szempontjából kritikus időszak a virágzás környéke. Virágzás idején beköszöntő száraz, meleg időjárás esetén a kórótermés és a magtermés is kedvezőtlenül alakul.