Termőhelyigény

Éghajlatigény

A Magyarországon termesztett szójafajták beérésükhöz 2200-2500 oC hőösszeget igényelnek, ebből a virágzásig 30 %-ot, a virágzás kezdetétől a levélsárgulásig 50-55 %-ot, a levélsárgulástól érésig terjedő periódusban pedig 15-20 %-ot használnak fel.

A szója származási helyén a monszun klíma alatt a virágzás és terméskötés idején a meleg levegő magas páratartalmú is. Azokon a területeken, ahol nincs biztosítva ennek az igénynek a kielégítése, a szója csak kisebb-nagyobb termésingadozásokkal termeszthető meg - nagyon figyelve a megfelelő fajta kiválasztására és az alkalmazott agrotechnikára. Magyarországon a szója június közepétől július végéig virágzik, a hüvelyesedés pedig augusztus közepéig, végéig tart. Amennyiben hazánkban július és augusztus első fele párás meleg - számíthatunk megfelelő mennyiségű termésre.

A szója tehát virágzása idején igényli a jó vízellátást és a levegő magas relatív páratartalmát, viszont az érés időszakában (szeptember) a meleg, száraz időjárást kedveli.

A hazai fajták többsége rövidnappalos, tehát a 12 óránál kevesebb nappali megvilágítást igénylik. A szójamag olajtartalma nő a megvilágítás hosszával, viszont negatív kapcsolat mutatható ki a fehérje- és olajtartalom között, azaz amennyiben növekszik a szója olajtartalma, kevesebb lesz a fehérjetartalma.

 

Vízigény

A szója vízigénye a tenyészidőben 470 mm, transzspirációs koefficiense 750-850 l/kg (1 kg szárazanyag előállításához felhasznált vízmennyiség, literben). A szója vízfogyasztását nagymértékben befolyásolják a környezeti tényezők, a különböző fejlődési szakaszaiban eltérő a vízigénye (maximális vízigényét június - július - augusztus felében éri el, július hónapban pl. 120-140 mm is lehet). Éppen ezért a szója termésnagyságát nemcsak a tenyészidőben lehullott csapadék nagysága, hanem annak eloszlása is nagymértékben befolyásolja. A magyarországi szójatermesztés csak ott lehet eredményes, ahol júniusban, júliusban és augusztus első felében legalább 160-180 mm hull. A szója termőterületének kiválasztásakor nem szabad elfeledkezni a vízigényének figyelembe vétele mellett a páratartalommal szemben támasztott igényéről. Ha a júliusban és augusztus első felében a levegő páratartalma nem elégséges számára, a megfelelő vízellátás sem biztosítja a nagy termés lehetőségét.

 

Talajigény

A szója nem túlságosan igényes a talajjal szemben, de mindenképpen jó kultúrállapotú talajt válasszunk számára. Kiegyenlített, jó termésre csak jó tápanyag- és vízgazdálkodású, könnyen felmelegedő talajokon számíthatunk. Laza homok, javítatlan szikes és kavicsos talajok nem alkalmasak a szója termesztésére. A talaj kémhatására sem érzékeny a szója, egyaránt megfelel számra a gyengén savanyú - közömbös - gyengén lúgos talaj is (pH = 6-8). Legmegfelelőbb számára az üde fekvésű, mélyrétegű, tápanyagokkal jól ellátott középkötött vályogtalaj. Hűvös, csapadékos időjárás esetén az erősebben kötött, tömődött, levegőtlen talajok, míg száraz, meleg időjárásban a túlságosan laza talajszerkezetű talajok kedvezőtlenek a termesztés szempontjából.

 

Termőtájai

Magyarországon a szójatermesztésre alkalmas területek kiválasztásakor főleg az éghajlati és a talajtani szempontokat célszerű figyelembe venni (a kutatók felmérései alapján Hazánkban talajtani szempontok alapján kb. 400 ezer ha, éghajlati adottságok alapján pedig kb. 300 ezer ha felel meg a szójatermesztés kívánalmainak). Legmegfelelőbb termőtájak a szójatermesztés számára Északnyugat-Dunántúl (Alpokalja), Délkelet-Dunántúl (Dél-Baranya), Duna-Tisza köze (Bácskai löszhát), Északi hegyvidék (Sajó-Hernád völgye), Nagyalföld (Békés-Csanádi löszhát). A szója virágzás-terméskötés idején a meleg, párás mikroklímát igényli, a folyóvölgyek biztosítják számára (a vízfelület párolgása következtében) a levegő magasabb páratartalmát.