Termőhelyigény

Éghajlatigény

A lucerna hazánkban mindenütt termeszthető. Termőképességét azonban meghatározzák a termőhely ökológiai körülményei.

A lucerna szárazságtűrő, sekélyebb termőrétegű talajokon azonban a szárazság hatására foltokban kipusztulhat. Vízigénye a gabonafélékét jóval meghaladja, 600-700 mm, a 2., 3. éves lucerna vízigénye magasabb, és a növedékek vízigénye között eltérés van, a 2. 3. növedék nagyobb vízigényű.

Transzspirációs együtthatója 600-700 l/kg, ami kedvezőtlenebb vízhasznosítást jelent. A statikai vízigény 70-75%. A magas talajvizet nem bírja, levegőtlen talajállapot hatására a rizóbiumok tevékenysége csökken, az állomány kiritkul.

A lucerna télállóképessége függ az ökotípustól és az agrotechnika által is befolyásolható. A kaszálások ideje hatással van a télállóságra: a teljes virágzásban kaszált növedék, bár gyengébb minőségű szénát ad, elősegíti a rizóma tápanyagokkal történő feltöltődését. Hazai lucernafajtáink a hótakaró nélküli -20 °C hideget is elviselik.

A magterméshez a virágzás időszakában száraz, meleg és napfényes időjárást igényel. Ezért az Alföld déli részének éghajlata kedvező a lucernamag termesztésére.

 

Talajigény

A lucerna igényes a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira. A kékvirágú lucerna a mély termőrétegű, jó víz- és tápanyaggazdálkodású talajokat igényel. Kedveli a közömbös vagy gyengén lúgos (6,2-7,8) kémhatású, középkötött, meszes altalajú mezőségi talajokat.

A talaj mésztartalma különösen fontos a lucerna számára, mivel a közömbös pH elősegítése mellett előnyös hatással van a talaj fizikai szerkezetére is, ami a rizóbium baktériumok zavartalan fejlődéséhez szükséges.

A lucerna vízellátása szempontjából kedvező, ha a talajvíz 3-5 m mélyen található, azonban a vízszint szélsőséges ingadozása, a pangóvizek a rossz vízvezető képességű talajokon a növény kipusztulásához vezethetnek.

A lucerna termesztésére alkalmas talajok: csernozjom (mezőségi) talajok, kevésbé kötött réti talajok, közömbös pH-jú barna erdőtalajok, jobb termőképességű vályogos homoktalajok, valamint javított szikesek.

A termőhely minősége meghatározó szerepet játszik a termésmennyiség alakulásában. Középkötött mezőségi talajon a szénatermés életteljesítményben számolva 20-40 t/ha, ami 6-12 t/ha éves hozamot jelent. Ugyanakkor sekély termőrétegű talajokon ennek csak kb. a felével, 10-18 t/ha életteljesítménnyel és 3-6 t/ha éves hozammal számolhatunk.