Termőhelyigény

A sörárpa minden stresszhatásra érzékenyen reagál, különösen a minőséget meghatározó fehérjetartalom változik gyorsan. Amennyiben bármi miatt megszorul a szem, például vízhiány, betegség, kártevők vagy csökkent vegetációs felület következtében, növekszik a szem fehérjetartalma.

Talajigénye

A sörárpa igényes a talajjal szemben. Sekély gyökerezési mélysége és rövid tenyészideje következtében egyenletes víz- és tápanyagellátást igényel. A jó termékenységű, élénk mikrobiológiai élettel rendelkező talajokon termeszthető sikeresen. Az enyhén savanyú vagy semleges talajokat kedveli (6,5-7,0 pH). Igényli, hogy a talaj kalciumot tartalmazzon.

Legjobban megfelelnek a középkötött csernozjom talajok, valamint a humuszban gazdag barna erdőtalajok. Termeszthető még középkötött öntéstalajokon is. A korai vetés miatt fontos, hogy korán felmelegedő legyen a talaj. A lassan felmelegedő, hideg talajokon a megkésett vetés, illetve kelés miatt jelentősen csökken a termés. A tapasztalatok szerint a jó cukorrépatalajok kiválóan megfelelnek a sörárpának. Nem megfelelőek a homoktalajok, a szikes- és láptalajok és általában a kötött talajok. Ezeken a talajokon a tavaszi árpa egyenletes vízellátása nem biztosított. A kötött talajokon az árpa gyökérzetének levegőellátása sem megfelelő.

Vízigénye

Mérsékelt vízigényű növény, melynek egyik fő oka rövid tenyészideje. A gabonafélék közül a legkevesebb vizet használja fel. Viszonylag csekély vízigénye ellenére kiegyenlített vízellátás mellett fejlődik megfelelően. Rövid ideig tartó szárazságot sem képes elviselni terméscsökkenés nélkül. A tavaszi árpa 200-240 mm csapadékot igényel a tenyészidejében. Hazánkban a csapadék mennyisége általában elegendő lenne számára, annak eloszlása viszont sokszor kedvezőtlen. Transzspirációs koefficiense 300-320 l/kg, tehát 1 kg szárazanyag előállításához ennyi vizet használ fel.

Fényigénye

A sörárpa hosszúnappalos növény, tehát a generatív szervek kialakulásához hosszú megvilágítást (napi 12-14 óra) igényel. A hosszú napi megvilágításra a bokrosodást követően van szüksége. A korai vetés azért fontos, mert ezzel meg lehet nyújtani a vegetatív szakasz hosszát, ami összefüggésben van a termés mennyiségével. A kora tavaszi rövid nappalok alatt a vegetatív szervek fejlődése zajlik. Amennyiben a késői vetés miatt ez a szakasz lerövidül, a terméselemek közül elsősorban a kalászonkénti szemek száma csökken, ezzel együtt a termés is kisebb lesz. A vegetatív periódusban 350-400, az egész tenyészidőben 700- 750 napfényes órát igényel.

Hőigénye

A tenyészidőben 1300-1800 °C hasznos hőösszeget igényel. A kora tavaszi hőmérséklet, elsősorban a március havi, jelentős hatással van a termés mennyiségére. Csírázása 1-3 °C-on megkezdődik. Bokrosodás idején 5-7 °C kedvező. A viszonylag száraz és meleg március megteremti a jó termés kialakulásának feltételét.

Az áprilisi hirtelen felmelegedés akadályozza a bokrosodást és a vegetatív fejlődést. Nem alakul ki megfelelő asszimilációs felület, a sörárpa hamar kalászolni kezd, de a virágzat nem fejlődik ki megfelelően, csökken a termés.

A sörárpa, hőösszegigényét tekintve, az ország egész területén termeszthető lenne, a szélsőségektől mentes, kiegyenlített csapadékú, mérsékelten meleg időjárás iránti igénye miatt azonban elsősorban Észak-Magyarországon és a Dunántúlon termeszthető sikeresen (3. ábra).

Kiváló minőségre és nagy termésre biztonságosan az alábbi termőtájakon számíthatunk: Közép-Tiszavidék, Kisalföld, Alpokalja, Külső-Somogy, Tolna-Baranyai dombság, Mátra-vidék, Nógrádi medence, Bükkvidék, Heves-Borsodi medencék. Legkevésbé alkalmasak a termesztésére Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád megyék.

I. jó adottságú területek

II. közepes adottságú területek

III. gyenge adottságú területek

3. ábra A sörárpa termesztés klímakörzetei Magyarországon

(Lőrincz, 1984)