Vetőmagtermesztése

A lucernavetőmag termesztése a hazai telepítés vetőmagszükségletének kielégítése mellett az exportlehetőségek miatt is jelentős gazdasági súllyal bír.

A lucerna magtermesztés sikere nagyban függ az ökológiai adottságoktól. A korábbi években a szaporítóterület nagysága a tízezer ha-t is meghaladta, az utóbbi években azonban mintegy felére csökkent a terület.

A táblaméretek fokozatosan csökkennek, napjainkban 15-20 ha az átlagos maglucerna-tábla mérete. A szaporítóterület döntő részén hazai lucernafajták vetőmagját termelik meg. Elsősorban az első és másod szaporítási fokú, kisebb mértékben az elit és szuperelit vetőmagot állítják elő.

Az átlagtermések ingadozása az eltérő évjárati hatást tükrözi, szárazabb években a 300 kg/ha-t is meghaladja a termés, míg kedvezőtlen évjáratban a 200 kg-ot sem éri el.

 

A maglucerna termesztés ökológiai feltételei

A mag- és a takarmánytermő lucerna igényei alapvetően eltérnek egymástól, mivel a maglucernánál ezeknek a tényezőknek a vegetatív növekedés helyett a generatív szervek fejlődését kell fokozottabb mértékben indukálni.

 

Klimatikus feltételek

A lucerna magtermesztés az Alföld szárazabb régióiban biztonságos, mivel

-         a megporzás idején,

-         a megporzástól a termés kialakulásáig,

-         a magképződéstől a magérésig száraz, meleg időjárást igényel.

 

A levegő hőmérséklete és páratartalma a magtermesztés sikerét befolyásoló legfontosabb ökológiai tényező. A fővirágzás idején 25 ºC körüli hőmérséklet és 60% alatti relatív páratartalom a kedvező. Azok a területek alkalmasak a magtermesztésre, ahol az éves csapadék nem több mint évi 500-600 mm, és ennek java része a virágzásig lehull.

Az éves hőösszeg-igénye 3100-3200 ºC, virágzáskor pedig 25 ºC fölötti nappali hőmérsékletet igényel. Ebben az időszakban az is fontos, hogy az éjszakai hőmérséklet ne süllyedjen 16-17 ºC alá.

A napsütéses órák száma a fővirágzásban 190-250 között a kedvező.

A lucerna szaporító-terület legnagyobbrészt Békés- és Csongrád megyében, valamint Szolnok, Heves és Bács-Kiskun megyében található.

 

Talajigény

Magtermesztésre a gyengébb vízgazdálkodású, sekélyebb termőrétegű, kedvezőtlen tápanyagszolgáltató-képességű, gyengén lúgos, mészben jól ellátott talajok a megfelelőbbek, melyeknek alacsonyabb a szervesanyag-tartalma (1,5% humusz) és a nitrogénszolgáltató képessége is. Előnyös, ha a talajvíz 4-5 m mélységben van.

A jó tápanyagszolgáltató képességű, magas humusztartalmú csernozjom talajok nem kedvezőek a maglucerna termesztésre. Ilyen talajokon a lucerna nem „kényszerül" generatív fejlődésre, illetve a már virágzó hajtásokat elnyomják az intenzíven előtörő új hajtások.

A kívánatosnál gyérebb bokrosodási hajlam miatt ugyancsak kerülni kell a kötött, réti típusú talajokat.

 

A lucerna magtermesztés módjai

A lucernamag termesztése történhet magnyerés céljából telepített növényállománnyal, illetve takarmánylucernáról történő magfogással.

Takarmánylucernáról történő magfogás

A takarmánylucernáról történő magfogást „alkalmi" magfogásnak nevezzük. Több éves lucernában az egyenletesen ritkuló, de nem elgyomosodott állomány alkalmas erre, ha a környezeti feltételek is adottak.

 

-         Tavaszi telepítésnél az első évben az első növedékről. Ekkor még nem gyomosodott fel a lucerna, a növedék még nem sűrűsödött be, mivel a rizóma még kevesebb hajtást fejleszt. Nem szaporodtak el a kártevők, a virágzás és a megtermékenyülés nyári időszakra esik. Kedvező termesztési feltételek mellett több termésre számíthatunk mint a következő növedékek esetében, az állomány pedig a rizóma zavartalan fejlődése miatt megerősödik.

-         2-3 éves lucernatábla kissé késleltetett 2.- illetve siettetett 3. növedékéből. Bár ez az időszak is nyárra esik, célszerű szakaszosan elvirágoztatni a nagyobb lucernatáblákat a biztonságos megporzás szempontjából. Ezt szakaszos kaszálásokkal érhetjük el már az első kaszálás alkalmával.

 

Magnyerés céljára telepített lucerna speciális technológiája

A fő haszonvetésű maglucerna sortávolsága a gabona sortávolságtól általában szélesebb, 60-70 cm is lehet. Ez a sortávolság kedvezőbb mikroklímát biztosít a virág- és termésképződés számára, nagyobb lesz a növényenkénti hajtásszám, silányabb talajok hasznosítására is alkalmas, és kedvezőbb a vadméhek betelepülésének is.

A telepítés ikersorosan is történhet, amikor egy duplagabona-sortávot egy szélesebb, művelhető sorköz követ.

A magtermő lucernásban is eredményes lehet a szakaszos elvirágoztatás, amit sávosan eltérő időpontban végzett kaszálásokkal biztosíthatunk.

A szakaszolást úgy kell végezni, hogy a területen három szakaszt létrehozva 8-10 napos eltérésekkel végezzük a kaszálásokat. Az utolsó szakasz kaszálását is be kell azonban fejezni június középső dekádjában, mert a későbbi kaszálást követő növedék beérése bizonytalan lesz.

Az első növedék május utolsó dekádjától június közepéig tartó szakaszolt kaszálásával július első két dekádjára esik a növedékek fő virágzásának a kezdete.

 

A magtermő táblával szembeni követelmények:

-         gyommentes elővetemény,

-         legyen mentes a nagyobb domborzati egyenetlenségektől,

-         a megporzó vadméhek élőhelye szempontjából előnyös fekvés (legelők, füves térségek, erdősávok),

-         izolációs távolság betartásának lehetősége.

A talajművelés megegyezik a takarmánylucernánál leírtakkal, a forgatás nélküli mélylazítást azonban a maglucerna termesztésére alkalmas talajok inkább igényelhetik. Az altalajlazítást leghatásosabban a nyár végi hónapokban lehet elvégezni.

 

A maglucerna betakarítása

A lucerna állományban a mag egyenetlenül érik. A betakarítás legbiztosabb módszere éppen ezért a lombtalanítást követő egymenetes betakarítás.

Az egyenetlen érés következtében egy növényen, sőt egy virágzaton belül is különböző érési fázisúak lehetnek a csigák. A növény alsó részén már érettek lehetnek a magok, ugyanakkor a felső virágok még bimbós állapotban vannak. Esős, hűvös időjárás mellett még fokozottabban ez a jelenség. A betakarítás megkönnyítése érdekében az érés utolsó fázisában ezért állományszárítást kell végezni. A deszikkálást akkor lehet elvégezni, amikor a csigák már legalább 80%-ban barnák. Ha korábban végezzük, a csírázóképesség jóval alacsonyabb lesz, a magok könnyen barnulnak, ami értéktelenné teszi a vetőmagot.

A mag víztartalma 15-16%-nál nem lehet magasabb, mert az növeli a veszteségeket, tárolni pedig 13% alatti nedvességnél lehet a magot hosszabb ideig.

A kombájnt az aprómag betakarítására elő kell készíteni. A dob fordulatszámát csökkenteni kell, a dobkosarakat dörzsszövettel célszerű ellátni a könnyebb magkezelhetőség érdekében, a dob és a dobkosár hézagait be kell állítani. A rostákat és a szelelőket cserélni illetve állítani kell. Ellenőrizni kell a rosták szögállását, a burkolatok épségét. A kombájn haladási sebessége a 6-7 km/h -t ne haladja meg, mert az növeli a betakarítási veszteséget.

A betakarítást azonnal tisztításnak kell követnie, mert a zöld növényi részek visszanedvesíthetik a magot, ami dohosodáshoz vezet.

A tárolási nedvességtartalom eléréséig pedig szellőztetni, forgatni szükséges a magot, illetve ha szükséges, szárítópadozaton szárítani. Ezután speciális aprómag-tisztító gépekkel vetőmagüzemekben történik a további feldolgozás majd a fémzárolásra való előkészítés.