Az MSZ 12749 számú magyar szabvány

A rendszer a vizsgált paramétereket 5 csoportba sorolja (oxigénháztartás, tápanyagtartalom, mikrobiológiai, mikroszennyező és egyéb mutatók). A csoportokat a 90 %-os tartósságú koncentrációk alapján ötosztályos rendszerben minősítik. Az egyes csoportba tartozó paraméterek közül a leggyengébb osztályzatot kapó paraméter határozza meg a csoport osztályba sorolását.

 

Az MSZ 12749 számú magyar szabvány mutatócsoportjai

9. táblázat: Az MSZ 12749 számú magyar szabvány mutatócsoportjai

 

Vízminőségi jellemzők

Mérték-

egység

Az egyes osztályokhoz tartozó határértékek

I.

II.

III.

IV,

V.

A/ Az oxigénháztartás jellemzői

Oldott oxigén

mg/l

7

6

4

3

<3

Oxigéntelítettség

%

80-100

70-80

100-120

50-70

120-150

20-50

150-200

<20

>200

Biokémiai oxigénigény (BOI5)

mg/l

4

6

10

15

>15

Kémiai oxigénigény (KOlp)

mg/l

5

8

15

20

>20

Kémiai oxigénigény (KOIk)

mg/l

12

22

40

60

>60

Összes szerves szén (TOC)

mg/l

3

5

10

20

>20

Szaprobitási (Pantle-Buck-) index

-

1,8

2,3

2,8

3,3

>3,3

Vízminőségi jellemzők

Mérték-

egység

Az egyes osztályokhoz tartozó határértékek

I.

II.

III.

IV,

V.

B/ A tápanyag háztartás jellemzői

Ammónium (NH4-N)

mg/l

0,2

0,5

1,0

2,0

>2,0

Nitrit –(NO2-N)

mg/l

0,01

0,03

0,1

0,3

>0,3

Nitrát –(NO3-N)

mg/l

1

5

10

25

>25

összes foszfor –

ug/l

100

200

400

1000

>1000

összes foszfora

ug/l

40

100

200

500

>500

Ortofoszfátok –(PO4-P)

ug/l

50

100

200

500

>500

Ortofoszfátoka –(PO4-P)

ug/l

20

50

100

250

>250

Klorofill-a

ug/l

10

25

75

250

>250

C/ Mikrobiológiai jellemző

Coliformszám

i/ml

1

10

100

1000

>1000

 

a) Tározóba vagy állóvizekbe jutó folyóvizek esetén.

 

Vízminőségi jellemzők

Mérték-egység

Az egyes osztályokhoz tartozó határértékek

I.

II.

III.

IV,

V.

D/ Mikroszennyezők és toxicitás

D1/ Szervetlen mikroszennyezők

Alumínium - (Al)

mg/l

20

50

200

500

>500

Arzén - (As)

mg/l

10

20

50

100

>100

Cink - (Zn)

mg/l

50

75

100

300

>300

Higany - (Hg)

mg/l

0,1

0,2

0,5

1

>1

Kadmium - (Cd)

mg/l

0,5

1

2

5

>5

Króm - (Cr)

mg/l

10

20

50

100

>100

Króm VI - (Cr)

mg/l

5

10

20

50

>50

Nikkel (Ni)

mg/l

15

30

50

200

>200

Ólom - (Pb)

mg/l

5

20

50

100

>100

Réz - (Cu)

mg/l

5

10

50

100

>100

D2/ Szerves mikroszennyezők

Fenolok (fenolindex)

mg/l

2

5

10

20

>20

Anionaktív detergensek

mg/l

100

200

300

500

>500

Kőolaj és termékei

mg/l

20

50

100

250

>250

D3/ Radioaktív anyagok

Összes -aktivitás

Bq/l

0,17

0,35

0,55

1,1

>1,1

E/ Egyéb jellemzők

pH

 

 

 

6,0-6,5

5,5-6,0

<5,5

-

6,5-8,0

8,0-8,5

8,5-9,0

9,0-9,5

>9,5

Vezetőképesség (20°C) -

mS/cm

500

700

1000

2 000

>2 000

Vas

mg/l

0,1

0,2

0,5

1

>1

Mangán

mg/l

0,05

0,1

0,1

0,5

>0,5

Forrás: az MSZ 12 749 szabvány..

 

A vízminőségi csoportok

 

I. osztályú, „kiváló” minőségű víz:

Gyakorlatilag a természetes állapotot jelenti. Mesterséges szennyező anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben az oldottanyag-tartalom kevés, közel teljes az oxigéntelítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs.

 

II. osztályú, „jó” minőségű víz:

Külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdasága nagy, egyedszámuk kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat. A víz természetes szagú és színű. Szennyvízbaktérium igen kevés.

 

III. osztályú, „tűrhető” minőségű víz:

Mérsékelten szennyezett (pl. tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben a szerves és szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szennyvízbaktériumok következetesen kimutathatók. Az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos ingadozása, továbbá, az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen életfeltételeket teremthetnek. Az életközösségben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordul.

 

IV. osztályú, „szennyezett” minőségű víz:

Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul az anaerob állapot is.

A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok száma (ezen belül a szennyvízbaktériumok uralkodóvá válnak), valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is.

A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra.

V. osztályú, „erősen szennyezett” minőségű víz:

Erősen terhelt, esetenként toxikus jellegű víz. Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez.

A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi; zavaros. Bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent.

A szabvány a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet értelmében részben módosult, erről a 2. sz. mellékletben tájékozódhatnak.