Projektismertető

A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi-természetvédelmi problémákat nem lehet egymástól és a gazdaság működésétől elkülönítetten kezelni.

A projekt előzményei közé tartozik, hogy több felsőoktatási intézményben környezetgazdálkodási agrármérnöki szakot indítottak, illetve a hallgatók diplomát szereztek. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán előzményként említhetjük, hogy a Karhoz 2000-ig tartozó Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Karán az 1992/93-as tanévben, míg a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán az 1997/1998-as tanévben indult a környezetgazdálkodási agrármérnöki graduális képzés. A 2003/2004-es tanévben a szakra a Debreceni Egyetemen több mint négyszeres volt a jelentkezés. A DE Mezőgazdaságtudományi Kar akkreditáltatta a környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc alapszakot is. Ezen a szakon 2006-ban indult el a képzés.

A természetvédelem területén a szakalapítást a DATE Mezőgazdaságtudományi Kara kezdeményezte. (2002/2003-as tanévtől levelező, 2004/2005-ös tanévtől a nappali - államilag finanszírozott - képzés). A Bolognai rendszerben a természetvédelmi mérnöki BSc alapszak külön szakként került alapításra.

A Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karán 2006-ban indult el mind a környezetgazdálkodási agrármérnöki, mind a természetvédelmi mérnöki alapképzés. Ugyanebben az évben kezdtük a hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzés indítását is. A fenti szakokat a karon az országban elsőként 1991-ben indított természetvédelmi szakmérnöki szak, az agrármérnöki szak környezet- és természetvédelmi szakiránya, az agrárkémikus agrármérnöki szak agrár-környezetvédelmi szakiránya és a környezetmérnöki főiskolai szak 2002. évi indítása alapozta meg.

Az előzőek alapján megállapítható, hogy az adott szakterületeken a konzorciumban résztvevők évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek. Az Európai Felsőoktatási Térhez történő hatékony csatlakozás céljából az elvégzendő tevékenységeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

Tevékenységek

  1. Tantervfejlesztés: A környezetgazdálkodási agrármérnöki (KG) és a természetvédelmi mérnöki (TV) szakokon szereplő tantárgyi programok továbbfejlesztése.
  2. Átjárhatóság: A feladatterv keretében a szakokhoz kapcsolódó posztszekunderi programok (hulladékgazdálkodási technológus (HT), gyógy- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó technológus (GYFT)) felmérését végezzük el. A felmérés alapján a konzorciumi tagok kidolgozzák a BSc szakokhoz kapcsolódó, az új OKJ szerinti posztszekunderi szakok akkreditációs anyagát, illetve elkészítik az új OKJ kompatibilis szakmai és képzési programokat (HT, GYFT). A környezetgazdálkodási agrármérnöki és a természetvédelmi mérnöki BSc alapszakok közötti átjárhatóság biztosítása.
  3. Egységes tananyag-tankönyvek fejlesztése: A szakokon közösen használható, illetve szakspecifikus tananyagok kidolgozása.
  4. E-learning: E-learning tananyagok kidolgozása, technikai kivitelezése.
  5. Könyvtárfejlesztés, szoftverbeszerzés: A szakokhoz kapcsolódóan szakkönyvek, szakirányú szoftverek, multimédiás anyagok beszerzése és bevezetése az oktatásba.
  6. Oktatási infrastruktúrafejlesztés: A képzés igényeit kielégítő korszerű szaklaborok, előadók és terepgyakorlati háttér kialakítása a meglévő eszközállomány fejlesztésével, új eszközök beszerzésével.
  7. Kompetenciák tartalmi értékelése és fejlesztése: A szakokhoz szükséges kompetenciák felmérése, értékelése és visszajelzése. A HT és a GYFT felsőfokú szakképzési programok, valamint a KG és a TV BSc alapszakok kompetenciáinak értékelése és továbbfejlesztése.
  8. Minőségirányítás: A képzési programok minőségirányítási rendszerének kidolgozása.
  9. Projekt eredményeinek terjesztése: Ismertetőanyagok és a szakokhoz kapcsolódó képzési tematikák magyar és idegen nyelven történő megjelentetése, szakmai konferencia szervezése és az eredmények ismertetése.
  10. Honlap készítése: A HEFOP pályázat anyagainak információ technológiai hátterének készítése.

A projekt tágabb eredményei és hatásai

A projekt egyik legfontosabb eredménye a magyarországi régiókra kiterjedő közvetlen és közvetett hatása. A kidolgozott képzési program hatással lesz a környezetgazdálkodási agrármérnökök, illetve a természetvédelmi mérnökök oktatására, ezáltal közvetetten a magyar környezetvédelemre és természetvédelemre. Hiszen a végzett diákok ezen területek különböző intézményeiben (kormányzati, profitorientált, non-profit) helyezkednek majd el, és járulnak hozzá a magyar környezet- és természetvédelem fejlesztéséhez. Mivel a szakok igen kedveltek a diákok körében, a növekvő létszámú hallgatóság egységes képzése, valamint az oktatók közötti együttműködés szorosabbá tétele nagyban hozzájárulhat a diákok kompetenciájának növeléséhez, amely előre vetíthet egyfajta egységes gondolkodást, fellépést, fejlődés iránti elkötelezettséget a magyar környezetvédelemben.

A kiváló szakmai háttérrel és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező karok a magyar felsőoktatás megítélését és elfogadottságát is emelik azzal, hogy magasabb színvonalra emelik az Európai Unióban kiemelten fontos területen dolgozó szakemberek képzését.

Az e-learning képzés bevezetésével segítünk elterjeszteni hazánkban az alternatív oktatási módokat. Ezzel az esélyegyenlőség szempontjai is nagyobb figyelmet kaphatnak, mivel ezen képzés formai előnyeinek köszönhetően a képzésbe bevonhatóak a különböző szempontból - származás, életkor, nem, testi fogyatékosságok - hátrányos helyzetű csoportok is.