![]() | ||||||||||
| ||||||||||
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]()
A vírusokrólA '80-as években a számítógépek és a hozzájuk tartozó programok terjedésével megjelentek az első számítógép-vírusok is. A vírusok olyan programok, melyeket készítőjük ártó szándékkal írt: lehetséges, hogy elbocsátott alkalmazott akart ilyen módon búcsút venni munkahelyétől, de lehet, hogy egy ambiciózus fiatal programozó kívánta tudását a publikum elé tárni. Mindegy, a végeredmény egy és ugyanaz: megszülettek azok a programok, melyek önmaguk sokszorosításával és más programokhoz kapcsolásával elkezdtek terjedni és pusztítani. Némelyik vírus csak letörölte időnként a képernyőt vagy ostoba, netán világuralmat ígérő, néha mulatságos üzeneteket írt ki, s olyan is akadt, amelyik a munkaidő lejártát rövid zenével adta tudtára mindenkinek. Akadtak - akadnak - persze sokkal veszélyesebb vírusok is, a pusztítás igazi mesterei. Jelenlétüket még a szakemberek is csak későn fedezik fel, mire pl. a vírus már hozzáfogott a merevlemez információtartalmának teljes letörléséhez. A vírusoknak is több fajtája van: léteznek boot-szektor vírusok, fájl-fertőző vírusok és úgynevezett trójai vírusok. A választóvonal némely vírus esetén elmosódik, mivel ezek egyszerre több módon is terjedhetnek. A boot-szektor vírusok (vagy rövidebben boot vírusok) a lemezek boot szektorát fertőzik meg. Fertőzéskor a vírus a lemez egy nem használt részére elmenti a lemez eredeti boot szektorát, azután saját kódját helyezi a boot szektorba. Ilyen módon a vírus már a lemezzel való első műveletkor, minden más előtt bemásolódik a memóriába, innen pedig már képes más lemezekre terjedni. Persze, abban az esetben, ha egy lemez írásvédett, a boot vírus nem képes fertőzni. A fájl-fertőző vírusok futtatható programokat fertőznek meg (.EXE, .COM, .SYS, stb. kiterjesztésűeket). Ha egy fertőzött program elindul, a vírus kódja bekerül a memóriába, aktivizálódik és elkezdhet más programokra átterjedni. Fertőzéskor a vírus mindig olyan programokat keres, amiket még nem fertőzött meg, így növelve másolatainak a számát. A vírusok egy speciális fajtáját képviselik a trójai vírusok. Nevüket viselkedésük miatt kapták a trójai faló nyomán: ezek a vírusok jól működő programok álcája mögé bújnak. Nem sokszorosítják magukat, inkább időzített bombaként foghatjuk fel őket: a trójai program egy darabig jól ellát valamilyen feladatot, aztán egyszer csak nekilát, és végzetes károkat okoz (pl. tönkreteszi a merevlemezen tárolt adatokat, hálózati - pl. az Internet szervereit túlterhelő DDoS - támadáshoz használja gépünket, stb). A programozható irodai alkalmazások megjelenésével jöttek létre és terjedtek el az ún. makróvírusok, amelyek Office eszközökkel készült dokumentumainkban tehetnek kárt. Az Internet rohamos terjedésével pedig megjelentek az e-mail-vírusok, melyek a levelezőszerverek tömeges e-mail-küldéssel való leterhelése mellett adatvesztést, adatok kiszivárgását okozhatják. A ma felfedezett új vírusok jelentős hányada az Internetre kötött számítógépeken keresztül terjed el. Néhány fontos megjegyzés a vírusokkal kapcsolatban - sok téveszme terjedt el ugyanis a hétköznapi számítástechnikában:
Hogyan védekezzünk a vírusok ellen?
Vírusirtó- és kereső programokA Microsoft operációs rendszerekre többféle hatékony víruskereső és -irtó program készült. Ma egy vírusirtó programtól több szolgáltatást is elvárhatunk.
A kereskedelmi forgalomban levő vírusirtók közül (pl. Symantec Norton Antivirus, F-Secure F-Prot, McAffee VirusScan, CA InoculateIT, Trend Micro PC-Cillin, stb.) szinte mindegyik elérhető 30 napos próbaverzióban az Interneten, de ha megnézzük a számítógépünkhöz, vagy annak részeihez (pl. alaplap, hálózati kártya, videókértya, stb) kapott telepítő CD-ket, valószínű, hogy a hardvereszköz gyártója mellékelt egy jogtiszta, teljes verziójú víruskeresőt (az Epox alaplap-gyártó például a Norton Antivirus-t adja). Fontos figyelmet fordítanunk arra, hogy a vírusirtó programok által használt ún. vírusinformációs fájlok, amelyek az ismert számítógépes vírusok azonosítására használhatók, mindig naprakészek legyenek. A szoftverfejlesztők általában az Interneten keresztül elérhetővé teszik a legfrissebb fájlokat, ezek heti, vagy havi rendszerességgel letölthetők. Kémprogramok (spyware)
Az ismert szoftvercégek közül több is "besározódott" már. A SoundBlaster hangkártyák gyártója, a
Creative Labs csatolt szoftvereihez olyan programocskát, mely a felhasználó tudta nélkül csatlakozik
a Creative szerveréhez. A Netscape SmartDownload technológiája képes lehet arra, hogy a felhasználó
szörfözési szokásairól, internetes tevékenységeiről informálja a Netscape-et. A RealPlayerhez
mellékelt mellékelt Real JukeBox, vagy a Microsoft Windows Media Player is küldözget gyártójának különös információkat.
A spyware-ek igazi terjesztői azonban az ingyenes internetes programok, pl. a DivX médiatömörítő
kodek, és főleg újabban a fájlcserélők, mint az AudioGalaxy, a BearShare vagy a Kazaa.
A leggyűlöltebb Gator reklámcég mellett még sok olyan vállalat létezik, amelyek ügyfél-megfigyeléssel
egybekötött reklámból élnek. E mögött a gyakorlat mögött a reklámfinanszírozott szoftver üzleti
modellje áll. Foleg a kisebb szoftvergyártók állnak össze egyre gyakrabban olyan reklámcégekkel,
mint a Gator, és ily módon szerzik a bevételeiket. A felhasználó elonye: ingyen kapja meg a szoftvert.
A hátránya: a szoftverösszetevok, amelyeket a reklámcégek beépítenek, már nem korlátozódnak a
reklámmegjelenítésekre, hanem személyes felhasználói adatokat is gyűjtenek.
A spyware egyik veszélyét a felhasználó gyanútlansága jelenti. Mindenképpen használjunk
tisztítóprogramokat (SpyBot - Search & Destroy vagy Ad-aware) a spyware programok felderítésére,
használjunk tűzfalprogramot és rendszeresen frissítsük vírusirtónkat.
|
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() Kaspersky F-Secure Trend Micro McAfee |
||||||||
![]() ![]() |