A borsosmenta termesztése

A borsosmenta (Mentha x piperita L). spontán keletkezésű fajhibrid, a gyógyászat legértékesebb mentafaja magas mentoltartalma miatt.

  • Rendszertani besorolása:

Lamiaceae (ajakosak) családja

Rokonai pl. a M. pulegium (csombormenta), vagy a M. spicata, (fodormenta). Mintegy ötven mentafajt tartanak nyílván.

  • Drog:

-virágzó hajtás illetve levél ( Mentha piperitae herba, folium)

-illóolaj (Aetheroleum menthae piperitae)

  • Hatóanyag:

Illóolajában 40-60 % menthol, ezen kívül menton, piperiton stb.

  • Farmakológiai hatás:

Nyál- és epetermelés fokozása, antiszeptikus hatás, helyi érzéstelenítés. Álmatlanságra, gyomor- és emésztési panaszokra, epeproblémákra használják, teák, cseppek formájában. IIlóolajával likőröket, édességeket, valamint gyógyászati termékeket ízesítenek. Kozmetikumokban illatosítóként is használják. Külsőleg bedörzsölőszerként reumás és ízületi panaszokra is alkalmas.

/forrás: selene.ro/

4.23. ábra Borsosmenta (Mentha x piperita L).

  • Életforma:

Lágy szárú, sztólókkal terjedő évelő (H)

  • Előfordulás:

Sok országban termesztik. Vadon általában termesztésből kivadult állományok találhatóak.

  • Környezeti igénye:

Melegigényes, de jó télálló fajok, fényigényesek, hosszú nappalosak. Vízigényük igen nagy, ezért csak öntözött körülmények között termeszthetőek biztonságosan. A tenyészidőszakban 7-800 mm vizet igényelnek. A menták tápanyagigényes fajok. Csak öntözhető területeken, mély termőrétegű, középkötött talajokon termeszthetők eredményesen.

  • Fajta:

Hazánkban az angol Mitcham borsosmenta fajta terjedt el, míg a fodormentának köztermesztésű populációit szaporítják tovább.

  • Termesztése

A menta ültetvényt 2-3 évig érdemes fenntartani.

Tápanyagellátás: Telepítés előtt célszerű 20-30 t/ha szervestrágyát a talajba dolgozni.

Átlagos műtrágyaadag: N: 90-150 kg/ha

P: 60-90 kg/ha

K: 50-80 kg/ha

A 2. és 3. évben a mintegy 90-150 kg/ha N-műtrágyát két részletben -2/3 részét indító-, 1/3 részét pedig fejtrágyaként, az első vágás után javasolt kijuttatni. Az P és K műtrágyákat az állomány őszi leszántásakor adjuk ki.

Talajművelés: Kalászos elővetemény után tarlóhántás, őszi mélyszántás, majd az őszi ültetés előtt rögmentes ültetőágykészítés.

Ültetés: Szaporítani csak vegetatív úton, zölddugványozással, sarjakkal illetve sztólóval lehet, mert a fajhibrid ritkán érlel csíraképes magot.

A sztólóról történő szaporítást alkalmazzák leggyakrabban. A telepítés optimális ideje október eleje-november közepe. Az egyéves anyaállományokból a sztólót közvetlenül telepítés előtt kell kitermelni. Az előkészített területen 13-15 cm mély barázdákat húznak 50-60 cm-es sortávolságra, majd a letisztított sztólókat 1-2 sorosan zsinórszerűen a barázdába fektetik, majd 10-12 cm-es talajréteggel takarják. A szaporítóanyag-szükséglet 1,4-1,6 t sztóló/ha.

A telepítés történhet májusban is, gyökeres sarjhajtásokkal. A sarjhajtásokat palántaként kézzel, vagy géppel lehet elültetni 60x20-30 cm-es térállásba (112-134 ezer db/ha).

A menta állományok a tavaszi kihajtástól a sorok záródásáig kultivátorral művelhetők, de szükség esetén a gyomirtás herbicidekkel is megoldható.

Növényápolás: Elengedhetetlen ápolási művelet az ültetvény őszi középmély (15 cm) leszántása, mely részben a rozsdafertőzés elleni agrotechnikai védelmet, részben pedig az ültetvény termőképességének fenntartását szolgálja.

Betakarítás: A menta-ültetvények illóolaj-előállításra évente kétszer -a főhajtások teljes virágzásakor és szeptember végén- kerülhet sor. Herba előállításakor az állomány évente háromszor is vágható, a bimbós állapot elérésekor. Ekkor a betakarítást kézi kaszával vagy kaszálvarakodókkal végzik.

Elsődleges feldolgozás: a levágott hajtásokat azonnal szárítják, max. 40 oC-on. A levéldrog-nyerés úgy történik, hogy szárítás előtt a leveleket a szárról lefosztják.

Hozam: Illóolaj-előállítás esetén mintegy 30-60 kg/ha-os, herbánál 2,5-4 t/ha-os, míg levéldrognál 1,5-2 t/ha-os hozam várható.

Minőség: a gyógyszerkönyv szerint a szárított drogra vonatkoztatva legalább 5000-es keserűérték és 30 % vizeskivonat-tartalom az előírás.

Növényápolás, növényvédelem

A menta a telepítést követően, majd évente többször is öntözést igényel. Kritikus fázisoknak tekinthetőek:

a 8-10 cm-es hajtáshosszkor,

az oldalelágazások megjelenésekor,

a bimbók megjelenésekor,

az első vágás után közvetlenül,

a második növedék 8-10 cm-es magasságánál.

A sorok záródásáig kultivátorral művelhető.

Gyomirtás:

Herbicideket a kihajtás előtt, illetve az első évben 10 cm-es állományban illetve az első vágás után közvetlenül alkalmazhatunk.

Több éves mentaállományokban egyre több idegen mentafaj jelenik meg, ilyenkor a mentaültetvény felszámolása is indokolt lehet.

Kórokozók elleni védekezés:

A borsmenta leggyakoribb és legveszedelmesebb gombás betegsége a mentarozsda (Puccinia menthae). Az állomány őszi leszántása is részben a rozsda elleni agrotechnikai védekezést szolgálja. Vegetációs időszakban is védekezhetünk (pl. Amistar).

A kezelést az első tünetek megjelenésekor vagy preventíven kell elvégezni és szükség esetén megismételni.

Kártevők elleni védekezés:

A kártevő rovarok közül jelentősebb kárt főként a levéltetvek és a takácsatkák okozhatnak. Az ellenük való védekezés a szokásos inszekticidekkel megoldható. Megjelenhetnek még a bagolypillék lárvái, mentabogár, mentabolha.