A citromfű termesztése

A citromfű (Melissa officinalis) további nevei: kert méhfű, citromszagu melissza.

  • Rendszertani besorolása:

Lamiaceae (ajakosak) családja

  • Drog:

megszárított földfeletti hajtás (Melissae herba)

levél  (Melissae folium)

illóolaj (Aetheroleum melissae) gyógyszerkönyvben is szereplő hivatalos drogok.

  • Hatóanyag:

A friss növény citromillatú, a belőle kivont 0,2-0,5 % illóolaj citrál, citronellál, geraniol tartalma miatt.

  • Farmakológiai hatás:

Nyugtató és vírusölő hatású. Felhasználása önállóan vagy étvágy-és ízjavító, illetve altató teakeverékekben használják. Mézelő növény, a nevét is innen kapta, a görög melissa (magyarul méz) szóból. 

  • Életforma:

Terjedő tövű, lágy szárú, évelő (H) növény.

   

/forrás: traditionaloven.com/

4. 22. ábra Citromfű (Melissa officinalis)

  • Előfordulás:

Dél-európában és mediterrán vidékeken őshonos, Magyarországon a termesztés mellett a Dunántúl erdős, sziklás területein ősi kultúrnövényként elvadultan fordul elő.

 

  • Környezeti igénye:

Meleg- és fénykedvelő. Szárazságtűrő, de hosszantartó aszály esetén fejlődése leáll. Száraz időszakban többszöri öntözés szükséges. A magvak optimális csírázási hőmérséklete 18-20 oC. Fagyérzékeny, a hótakaró nélküli hideg telek jelentős tőpusztulást okozhatnak.

Termesztéséhez a meszes, középkötött, jó vízgazdálkodású talajok alkalmasak

 

Fajta:

Magyarországon citromfűnek nincs minősített fajtája, populációit termesztik.

  • Termesztése

Vetésváltás: 4-5 évig marad fenn gazdaságosan a telepítés. Önmaga után 4-5 év múlva kerülhet vissza. Az előveteményre nem érzékeny. Évelő kultúra, ezért gyommal erősen fertőzött területeket ne válasszunk a telepítéshez.

Talajművelés: Őszi mélyszántás, tavasszal ültetésre alkalmas porhanyós talajállapot kialakítása szükséges.

Tápanyagellátás: A szerves trágyát meghálálja, az őszi mélyszántás előtt 25-30 t/ha kijuttatása indokolt a  telepítés előtt.

A citromfű átlagos tápanyagigénye: N: 60 kg/ha

P: 50-60 kg/ha

K: 70-80 kg/ha

 

Fejtrágyázása hozamnövelő hatású, tavasszal, a hajtásképződés kezdetén és az első vágás után 30 kg/ha N hatóanyag kijuttatása indokolt.

Telepítés: Szaporítható helybevetéssel, palántázással és tőosztással is.

Leggyakrabban a palántázást alkalmazzák. A mag vethető novemberben, vagy a fólia alá március elején. A magvetés sortávolsága 20-25 cm, a vetésmélység 0,5-1,0 cm.1 m2 területen kb. 300 palánta nevelhető.

A kiültetés május közepén-végén történhet, 60 cm sor- és 30-40 cm tőtávolságra. A palántaszükséglet 50-65 ezer db/ha. A biztonságosabb eredés érdekében kettesével is ültethető.

Betakarítás: Az első évben egyszer, augusztusban, a következő évtől kétszer vágható. Először a bimbók megjelenésekor (június végén-július elején), másodszor augusztus első felében,  a tarlómagasság 8-10 cm.

Elsődleges feldolgozás: A citromfű levelei frissen nyomásra érzékenyek, gyorsan barnulnak, ezért ajánlatos a betakarított zöldtömeg azonnali műszárítása 40-45 oC hőmérsékleten. A drogot száraz, szellős, napfénytől védett helyen, átható szagú anyagoktól elkülönítve tárolják

Hozam: 3-4 t/ha herba- illetve 1-1,2 t/ha levélhozam érhető el.

 

Növényápolás, növényvédelem

A citromfű levelei a tél folyamán lefagynak, és csak áprilisban indulnak fejlődésnek.

Gyomirtás:

Az első évben a sorok záródásáíg 2-3 kapálást igényel. A későbbiekben is mechanikailag, illetve néhány herbicid hatóanyaggal gyomirtható. Az ősszel telepített állomány koratavasszal, a tavaszi telepítésű ültetvény az eredés után gyomirtható. Beállt állományban koratavasszal, a vegetáció kezdete előtt illetve az első kaszálás után alkalmazhatunk herbicideket.

Kórokozók elleni védekezés:

A szeptóriás levélfoltosság (Septoria melissae) terjedése és az ezzel járó levélhullás megelőzhető Fundazol vagy Tilt gombaölő szerekkel. Vágás előtt két héttel a növényvédelmi műveleteket be kell fejezni.

Kártevők elleni védekezés:

A szívókártevők (levéltetvek, kabócák) ellen szükséges.