A gyógynövénytermesztés fejlődése Magyarországon

A gyógynövénytermesztésnek hazánkban évszázados hagyományai vannak. Az első írásos emlékeink a középkorból származnak, akikor is házikertekben, saját felhasználásra termesztették. A növényfajok egy része is ebben az időszakban került be a Kárpát-medence területére a kolostorok és a nemesi udvarok gyógynövény kertjét gyarapítva.

Méliusz Péter Herbáriuma, amelyet 1578-ban írt, az első magyar természettudományi kézikönyvnek tekinthető, melyben először írt a gyógynövények gyűjtéséről és felhasználásáról.

Lippai János 1664-ben kiadott „Posonyi Kert" című munkájában a gyógynövények termesztését és gyógyászati felhasználását is leírta. A jelentősebb méretű árutermelés az ezernyolcszázas évek vége felé indult meg Magyarországon, ehhez pedig a gyógynövények feldolgozása, az illóolajok előállítása is kapcsolódott. A magyarországi gyógynövénytermesztés úttörői Koritsánszky Dénes, majd Agnelli József voltak.

Páter Béla kolozsvári egyetemi tanár létrehozta az első gyógynövény kísérleti telepet, majd a világon először 1915-ben, az akkori Földművelésügyi Minisztérium rendeletére nálunk hozták létre a Gyógynövény Kísérleti Állomást. Augustin Béla professzor, a kutatóintézet első vezetője nevéhez fűződik a termesztési lehetőségek módszeres tanulmányozása, és a gyógynövények nemesítése.

 

Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország Európa vezető gyógynövénytermesztő országává váljon, amit a növekvő drog és illóolaj előállítás valamint az export növekedése is mutatott.

A két világháború között 5-6 ezer hektáron folyt gyógynövénytermesztés. A II. Világháború előtt, 1938-ban 2800 t száraz drogot, 813 ezer pengő értékű alkaloidot és 214 ezer pengő értékű illóolajat exportáltunk. Termékeink közül világhíressé és a nemzetközi piacokon keresett árucikké - hungaricummá - vált a levendula, a szabolcsi menta és a magyar kamilla.

A II. Világháború gyógyszer és teahiánya fokozta a gyógynövények iránti keresletet, a növekvő igények pedig hozzájárultak a kutatások, a termesztési és feldolgozási módszerek fejlesztéséhez. Az egész világon átvett és bevezetett módszereket fejlesztettünk ki többek között a mákalkaloidok előállítására.

 

A korszerű gyógyszerek 20-25%-a tartalmaz növényi alapanyagot. A növényi eredetű drog-preparátumok forgalmának növekedése még a gyógyszer felhasználás bővülésének évi általános ütemét is felülmúlja. A nemzetközi piaci előrejelzések szerint a mezőgazdasági eredetű termékek közül folyamatosan emelkedni fog a gyógy- és egészségmegőrző, táplálkozás-kiegészítő, életminőséget javító, s egyéb speciális rendeltetésű termékek aránya.

Az EU gyógy- és aromanövény importja szintén növekvő tendenciát mutat. Magyarország a jelentősebb beszállítók között szerepel.  

 

A 90-es években az EU drogimportja 20 %-kal megnőtt, és a felhasználás évente kb. 5 %-kal nő. Jelenleg ez a mennyiség mintegy 130 000 tonna szárított drog, ami 350 millió USD értéket képvisel. A hazai gyógy- és aromanövény termesztési ágazat fejlesztése elengedhetetlen követelmény a piaci pozícióink megtartásához illetve fejlesztéséhez. Ez magában foglalja az egész termékpályára vonatkozó fejlesztéseket, a termesztés- és feldolgozás technológiájától a minőségbiztosításig valamint az EU-jogharmónizáció és egységes szabályzás kidolgozását és érvényre juttatását is. EU tagságunk Kötelezettséget jelent az Európai Gyógyszerkönyv előírásainak hazánkban történő bevezetésére; ez az Európai Gyógyszerkönyv magyar fordítását tartalmazó VIII. Magyar Gyógyszerkönyv 2006. augusztus 1-én történt hatályba lépésével valósulhatott meg. Ebben már több mint 100 növényi eredetű drog, illetve 36 növényi olaj szerepel.