A muskotályzsálya termesztése

A rómaiak „claurus" azaz tiszta szavából származik az elnevezése, mivel a szemek borogatására használták. Népi nevei: skarlát zsálya, skarlátfű.

  • Rendszertani besorolása: Laminaceae (ajakosak) családja

Két típusa van: az egyik igen erőteljes növekedésű (f piramidalis), míg a másik (var. hirsuta) sűrűn szőrözött.

  • Drog:  Illóolaj (Aetheroleum Salviae sclareae)
  • Hatóanyag:

Illóolajában közel 80%-ban két fő komponens található: linalool és linalil-acetát. Mellettük még közel 10%-ban van az ámbraillatot adó szklareol. Jóval kisebb mennyiségben fordul elő a mircén, geraniol, kariofillén, germakrén, terpinol, tujon, pinén, borneol és a kámfor.

  • Farmakológiai hatás:

A többi zsályához viszonyítva a levelében nagy a litium, a magnézium és a molibdén mennyisége, ezért teája jó feszültségoldó. Külföldön nagyon népszerű éppen ez utóbbi tulajdonsága miatt zsírosolajtartalma is, melyet a kerámia- és a porcelángyártásban használnak fel. Kellemes ámbraillatú illóolajáért az 1900-as évek elejétől termesztik.

  • Életforma:

két-három évig tenyésző hemikryptophyta faj (TH-H)

  • Előfordulás:

Kaukázus, Földközi-tenger partvidéke. Magyarországon az ötvenes évek óta termesztett.

   

/forrás: writerasia.blogspot.com/

4. 26. ábra: Muskotályzsája (Salvia sclarea L. )

  • Környezeti igénye:

Fényigényes, a megvilágítás időtartama és az illóolaj mennyisége között szoros összefüggés van: árnyékban, borult időben jóval kevesebb illóolaj termelődik. A meleg és száraz idő kedvező. Hűvös, csapadékos időjárásban jóval dúsabb lesz a vegetatív fejlődése, az illóolaj-tartalma azonban csökken.

Az illóolaj mennyisége a virágzás kezdetétől fokozatosan nő, egészen a magvak viaszérett állapotáig, a magok barnulásával azonban rohamosan csökken. Jelentős a virágok illóolaj-tartalmának napi ingadozása is: legnagyobb az éjszakai órákban és igen csekély délben.

Melegigényes, ennek ellenére jól alkalmazkodott a kontinentális éghajlathoz. Csírázása 10 °C körüli hőmérsékleten indul meg. Alacsony hőmérsékleten lassan, 20 °C felett felgyorsul a növekedése. Hőmérsékleti igénye 25-30 °C. Nagy hőigénye ellenére viszonylag jól tűri a fagyokat. Enyhe teleket fagykárosodás nélkül átvészel, de tartósan mínusz 15-20 °C-os száraz hidegek a későn vetett állományt károsítják. 5-7 leveles tőlevélrózsás állapotában leginkább télálló.

Szárazságtűrő. Csírázása-kelése és a tőlevélrózsa kialakulása idején igényli a legtöbb vizet. Hazánk szárazabb területein érdemes termesztésével foglalkozni, mert öntözés nélkül is jó a hozama. Hűvösebb, csapadékosabb nyarakon minősége leromlik.

Alkalmazkodik a gyengébb minőségű, sekélyebb termőrétegű talajokhoz. Száraz, meleg domboldalakon is megél. Erősen kötött, vizenyős talajba ne telepítsük.

  • Fajta: Akali
  • Termesztése

Vetésváltás: Őszi vetéskor csak olyan növények után következhet amelyek június végéig lekerülnek. Fontos hogy más aromás növény után ne következzen, amely a területen árvakelésként megjelenhet. Herbicidmaradványra érzékeny.

Talajművelés: Őszi mélyszántást és jól elmunkált, sima talajfelszínt igényel.

Tápanyagellátás: Közepes tápanyagigényű. A sok nitrogén károsan befolyásolja a minőségét, csökkenti a fagytűrő képességét. Szervestrágyázni nem szükséges.

 

Átlagosan kijuttatott trágyaadagja:

N 30-60 kg/ha

P: 40-60 kg/ha

K: 50-90 kg/ha

 

A második év tavaszán kihajtás után  sorok közé 20-30 kg/ha fejtrágyát dolgozhatunk be.

Vetés: Tavasszal, esetleg nyáron helyrevetéssel szaporíthatjuk. Tavaszi vetésnél társnövénye lehet a kapor. Március végén, április elején vethetjük 50-60 cm-es sortávolságra, 2-3 cm mélyre, 5-7 kg/ha vetőmagnormával. A kelés 30 napig is elhúzódhat.

A nyári (július végi) vetés jóval kockázatosabb, nemcsak azért, mert ekkor általában nem elegendő a talajnedvesség a csírázáshoz és öntözni kell, hanem a növények télig kevésbé erősödnek meg és nagyobb a kifagyás veszélye.

Betakarítása: Az illóolajtartalom a viaszérésíg fokozatosan növekszik, majd a magvak barnulásával rohamosan csökken. A szklareol mennyisége a virágzás kezdetén a legmagasabb. A betakarítás megkezdhető a teljes virágzás után 8-10 nappal, és 10-15 nap alatt be kell fejezni. Kora hajnalban a legmagasabb az illóolaj-tartalom. Járvaszecskázóval vagy kaszálva rakodó géppel végezzük, a virágzat alatt az első levélpár magasságában.

Elsődleges feldolgozás: Néhány órás tárolás már jelentős illóolaj veszteséghez vezet, ezért azonnal le kell párolni.

Hozam:  5-9 t/ha nyers virágzat, 6-10 kg/ha illóolaj

Minőség: linalil-acetát: min. 40 % 

Növényápolás, növényvédelem

Gyomirtás:

Évközi munkája a gyomirtó kapálás, amely a kezdeti időben többször szükséges. Később a megerősödő tövek már részben elnyomják a csírázó magvakat. Kaporral történő vetése esetén preemergensen, illetve a kapor 10-15 cm-es fejlettségénél alkalmazhatunk herbicideket. A kapor betakarítása után gépi sorközművelést végezhetünk.

A rezisztens gyomnövények elszaporodása esetén közvetlenül az állomány kihajtása után totális gyomírtószer is alkalmazható, amíg az állomány apró, mirígyszőrökkel borított levelei intenzív növekedésnek még nem indultak.

A több éves állományok egyik legveszélyesebb gyomnövénye a vadrezeda, magas illóolaj-tartalma miatt.

  Jelentősebb kórokozója és kártevője nem jellemző Magyarországon. A mocskospajor elsősorban a nyári vetéseket veszélyezteti.