Gyógyteák előállítása, keverése.

A hivatalosan elismert gyógynövény-drogok egy része alkalmas tea (vizes kivonat) készítésére.

Ezek a teadrogok önmagukban ("monotea") vagy teakeverékek (gyógyszerészi szaknyelven "species") formájában használhatók.

Erős hatású teadrog (pl. Chelidonii herba) alkalmazásához orvosi javallat szükséges, adagolásuk meghatározott.

Gyógynövényteák

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv I. kötetében a "Gyógynövényteák - Plantae ad ptisanam" definíciója a következő (01/2002:1435): "A gyógynövényteák kizárólag egy vagy több növényi drogból álló gyógyszerkészítmények, amelyekből főzéssel, forrázással vagy áztatással frissen fogyasztható vizes oldatok készíthetők.

A gyógynövényteákat általában ömlesztve vagy adagolt formában, tasakokban forgalmazzák.

A gyógynövényteáknak meg kell felelniük a Gyógyszerkönyv vonatkozó, egyedi cikkelyeinek vagy ezek hiányában a Növényi drogok (1433) általános cikkely követelményeinek.

A gyógynövényteák mikrobiológiai tisztaságára vonatkozó ajánlások (Mikrobiológiai tisztasági osztály) figyelembe veszik az előírt elkészítési módot (forró víz vagy nem forró víz használata)."

Akármelyik teadrogról vagy teadrog-keverékről is legyen szó, alapvetően fontos az azonosított és ellenőrzött alapanyag megfelelő minőségű tisztítása és aprítása, vagyis primer feldolgozása, ami már az alapanyag betakarításával elkezdődik.

 

Kivonatok készítése

A gyógyteaféléket a vizes kivonás (arány általában 2-5 g drog/100 ml víz) módja szerint osztályozhatjuk:

  • Infusum (forrázat): leforrázni vagy áztatás után 20 percig gőztérben tartani, majd 10-15 percig lefedve állni hagyni, utána szűrni
  • Decoctum (főzet): főzzük 10-15 percig vagy duzzasztás, ill. áztatás után 40 percig gőztérben tartani, melegen szűrni
  • Digestio (pállítás): hosszabb ideig (4-8 órán át) tartó áztatás 30-70 °C-on (pl. kutyabengekéreg, medveszőlőlevél)
  • Maceratio (áztatás): hosszabb ideig (akár 8-12 órán át) tartó áztatás szobahőmérsékleten (pl. orvosiziliz-gyökér, csipkebogyó)

 

Ad fomentosum et ad cataplasma (borogatásra): előbbi finomabb, utóbbi kevésbé finomabb aprítású drogpor. Vízzel nedvesítve, pépesen, borogatás céljából (pl. Farina lini melegen, Farina sinapis langyosan lumbago ellen)

Ad fumigationem (füstölőként): pl. asztmadohány cigarettázásra (Species antiasthmatica ad fumigationem)

A teakeverékek vizes kivonására teljesen általános előírást nem lehet megadni, mivel a forrázat vagy főzet készítése a komponensek arányától függ.

Általában a gyártó cég vagy az előállító gyógyszerész adja meg a teafolyadék készítésének módját.

 

Egyéb folyékony kivonat, alkoholos tinktúra, extraktum vagy párlat, préselmény, pép lehet például:

  • különleges macerátum; kivonószer lehet pl. sósavval kissé savanyított desztillált víz, ecet, bor vagy olaj (zsíros olajjal készül macerátum a fokhagymából, az orbáncfűből vagy az árnikavirágból stb.)
  • solutio (oldat): speciális eljárással készül pl. az Aqua aromatica
  • sirupus (cukoroldatos galenikum): Sirupus aurantii, Sirupus rubi idaei, Sirupus laxans stb.
  • tinctura (szeszes kivonat): többnyire 40-70%-os etilalkohollal áztatással vagy perkolációval, ülepítéssel vagy szűréssel (vékony vattarétegen kolálva: szűrlet = colatura).
    • Drog és kivonószer aránya általában: 1:10, 1:5.
    • Ide tartoznak a homeopáthiás őstinktúrák is.
  • A gutta (csepp-készítmény) legtöbbször alkoholos kivonat.
    • A gyógyborok is hasznosak lehetnek, gyakran esszenciát (tinktúrát) kell a javasolt arányban fehér- vagy vörösborral elegyíteni. (A népi orvoslásban sok helyen gyógypálinkákat is alkalmaznak.)
  • extractum (sűrű és száraz kivonat): általában etilalkoholos kivonatok töményítésével készíthető. Szárazanyag % szerint lehetnek:
    • extractum fluidum (sz.a.: 15-50%)
    • extractum subspissum (félsűrű, sz.a.: 50-70%)
    • extractum spissum (sűrű, sz.a.: 70-85%)
    • extractum siccum (száraz, sz.a.: 94% körül)

 

  • hidrofil anyagok vizes kivonását követő liofilizálás, porlasztva szárítás, vákuumbepárlás (pl. instant porok, granulátumok)
  • frissen préselt lé (pl. káposzta, cékla) pasztőrözve vagy liofilizálva
  • gyümölcspép (pulpa), pl. hashajtó lekvárfélék
  • egyéb formulázás gyógyszertechnológiai módszerekkel (pl. ciklodextrines por, granulátum, tabletta, drazsé, gyógycukorka, kapszula, kenőcs stb.)

 

A legtöbb drogból veszély nélkül készíthető tea, mert enyhe hatásuk ezt lehetővé teszi. Sokszor betegségek megelőzésére, krónikus betegségek kezelésében, de gyakran hirtelen fellépő betegségek gyógyítására is felhasználják.

A biztos diagnózis érdekében bármilyen betegség esetén meg kell kérdezni az orvos vagy a gyógyszerész véleményét. Ugyanez vonatkozik a szálas és filteres gyógyteakeverékekre is. Az ártalmatlannak tűnő, folyamatos gyógyteázás is okozhat nem kívánt hatásokat (pl. a cserzőanyag-tartalom megterhelheti a májat).